Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)
József Attila 1928. december 14-én találkozott ismét Babitscsal, a Zeneakadémia kistermében megtartott Fiatal írók előadóestjén. Az est bevezetőjét Babits Mihály tartotta. 1 ' 1 Bäsch Lóránt figyelmeztet, hogy József Attila neve a Nyugat előzetes híradásában (1928. dec. 1. 770. 1.) még nem volt jelezve a közreműködők között. 1 '' Meglehet, maga Komlós Aladár, esetleg az ugyancsak Bécsből ismerős Ignotus Pál emelt szót a költő érdekében. József Attila — a csoport benjáminja volt — utolsóként lépett az előadói emelvényre és — Komlós Aladár szerint „... maga mondta el Áldalak búval, vigalommal és Fiatal asszonyok éneke című verseit rendkívül kedvességgel.'' 15 Három nap múlva, december 17-én József Attilát Babits hétfői fogadónapja vendégei között találjuk a Reviczky utcában. Komlós Aladár úgy emlékezik, hogy ő vitte el először Babitsékhoz a költőt — Komlóst korábban már Sárközi bevezette a társaságba. 1 *' Bäsch Lóránt, Török Sophie naptári feljegyzései alapján állítja, hogy 1928. december 17-én tizenkét fiatal író járt otthonukban. „A tizenkét fiatal között volt Illyés Gyula is, ugyancsak előszörre. Tanulmányát Babits utolsó verseskötetéről. Az istenek halnak az ember élről néhány hét előtt hozta a Nyugat vezető cikként. [1928. december 1.] József Attila hívására jött el, és Babits üzenetére, hogy szeretne vele megismerkedni. Illyés elbeszéléséből tudom, hogy egy utcasarkon találkoztak és együtt mentek fel a költőhöz, hármasban Erdélyi Józseffel. És azt is, hogy József Attila és vendéglátója között, ezen az estén, élénk vita támadt Benedetto Croce intuicionista esztétikája körül. A fiatal költő művészetszemlélete itt ütközött össze először Babitséval." 17 Majdnem lényegtelen, hogy ki vitte fel először József Attilát Babitshoz. Magunk a Basch-féle, Illyés Gyula emlékezésére támaszkodó változatot érezzük hitelesnek. A József Attila és Babits között kibontakozott vitára — tárgyára nem — Komlós Aladár is emlékszik. ,,Érezni lehetett azonban — írja —, hogy az ellentmondáshoz nem szokott Babitsban rossz szájíz maradt az első látogatás után." 18 Rekonstruálhatjuk a vita egyik mozzanatát a látogatás után két évvel írt Irodalom és szocializmusból. József Attila itt — már a „Tárgyi kritikai tanulmány" után — indulatosan kikel Babits intuíció-fordítása (=ösztön) ellen. Szerinte az intuíció = szemlélet. 19 Kommentár helyett ismét Bascht idézzük: „Török Sophie feljegyzéseiben nincs nyoma, hogy József Attila másszor is megfordult volna Reviczky-utcai irodalmi délutánjaikon." 20 Timár Virgil egyik fia „Családom gyermeke voltam, ha diákkoromban festegettem jövőmet, folyóparti, dunántúli kisvárosban láttam magamat a helybeli gimnázium katedráján, ahol a magyar irodalomba és a latin auctoroknak elrejtett izgalmas érdekessé13 Babits Mihály: Bevezető [a Fiatal írók Előadóestjén]. Nyugat 1929. január 1. 67—68. 1. In: Esszék, tanulmányok. (Szerk.: Belia György) Bp., 1978. II. k. 243—214. 1. Bäsch Lóránt: i. n. 410. 1. 13 Komlós Aladár: Emlékezés József Attilára. In: József Attila Emlékkönyv. (Szerk.: Szabolcsi Miklós) Bp.. 1957. 211. 1. ,s Uo. 210. 1. ••• " Bäsch Lóránt: i. h. 410—411. 1. 18 Komlós Aladár: i. m. 211. 1. 19 József Attila összes müvei. III. (Sajtó alá rend.: Szabolcsi Miklós) [a továbbiakban: JAÖM] Bp.. 1958. 85. 1. 30 Bäsch Lóránt: i. h. 411. 1.
