Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Rába György: Babits-esszéből Babits-vers (A költő lényegszemléletéről)

dächtnis", vagy ahogy Aranyról szólva ő maga nevezi, az erkölcsi emlékezet elvében

6 találja meg a tudatmozgásnak azt a szilárd magvát, belső törvényét, mely az eszmélkedésben leképezett történések és folyamatok természetét vagy irányát meghatározza. Babits „Gedächtnis"-e leginkább a tanú emlékezet „önmagunkhoz való hűség"-ének megnyilvánulása, nemegyszer gyermekkori emlék, másrészt az „összefüggő képszalag" érvényességének objektív igazolása, az egész személyiséget kinyilvánító, jeles élmény. A „Gedächtnis"-t már Weininger az azonosság logikai elve lélektani kifejezésének minősíti.

7 így tehát a tudat folytonosságának, az állandó változásnak ellenpólusán, de nem a történések folytonos változása tagadásául, hanem egyensúlyául jelenik meg. Babitsnál épp úgy kialakul és költészetét is áthatja egy lényegszemléleti, belső készenlét, mint ahogy Zalai filozófiájában is mindinkább meghatározó elemmé válik. Zalai gondolkodásrendszerében ez a lényegszemléleti mozzanat annyira erős lesz, hogy ismeretes olyan föltevés is, mely szerint nézetei közvetve Husserl fenomenológiai főművét is befolyásolták volna.

8 Husserl filozófiájának egyik meghatározó eleme az apriori lényeglátás, továbbá az intencionáltság; az előbbi megelőző rendező elv, az utóbbi — Szilasi Vilmos találó szavával — a jelenségek „jelentkezésre szólító"

0 vetülete. De Babitsnak nem kellett okvetlenül „husserlizálnia" ahhoz, hogy a lényegszemlélet gondolkodásának szerves részévé váljék. Hozzátartozik az kedves Bergsonának eszmerendszeréhez is, hiszen — példának okáért — az önkéntelen emlékezet „érzékeny helyei" nem egyebek, mint a lényegszemlélet alakváltozatai. Babits műhelyének ismeretében már elöljáróul úgy fogalmazhatnánk, költői szemléletének jellemző jegye a leképezett vagy kifejezett, netán érzékeltetett mozgás, ezzel szemben fogantatásának, olykor ihletének nemegyszer meghatározó eleme a lényeglátás. A lényegszemlélet érvényesülését Babits költészetében először az Itália című szonett keletkezésében lehet tetten érni. Fogarasra készülőben, 1908. július 24-én kelt, Juhász Gyulának küldött sorai leírják még friss olaszországi impresszióit, majd a levélhez fűzött utóiratban •— többek között — ezt olvashatjuk: „A következő szonettet azért írom ide, mert közvetlen e levél írása közben támadt, amint láthatod."

10 Már Éder Zoltán kiemelte a levélnek azokat a fordulatait, melyek átkerültek a szonettbe.

11 Az Itália szövege születésének körülményei alkotáslélektani szempontból azért tanulságosak, mert fényt vetnek Babits lényegszemléletére. Korábban Éder észrevételeit további egy-két egyező kifejezéssel, képzettel kiegészítve, hasonlóan fontos mozzanatként hozzáfűztük: a levélhez viszonyítva az értelmező költő magatartása gyökeresen megváltozott.

12 A változás fő összetevői : a visszavágyódást meg a levélírás kopár környezetét tükröző hozzáállás ellenkező előjelűvé vált, és a prózával összevetve a vers végkicsengése nem kevésbé! Más szóval, Babits levelében az intellektuális ember úti élményét rója papírra: az olasz tájat kissé fitymálva a Dunántúl szépségét úgy méri hozzá, hogy vonzóbbnak tünteti föl, s ugyancsak a század eleji provincializmusból kinőtt ember panaszát hallatja, amikor honfitársait „mogorvábbak"6 Lásd Babits Mihály : Petőfi és Arany. In : Esszék, tanulmányok. (Szerk. : Bella György) 1978. I. k. 175. 1. Babits már itt Weininger nyomán az „erkölcsi emlékezet"-et a Gedäcftfms-szel azonosítj a. 7 Id. Rába György: i. m. 77. 1. 8 Vö. Rába György: i. m. 56. 1. '> Szilasi Vilmos : Edmund Husserl. Nyugat 1930. I. 523. 1. 10 Babits, Juhász, Kosztolányi levelezése. I. m. 175. 1. 11 Éder Zoltán: Babits a katedrán. 1966. 50—51. 1. 12 Lásd Rába György: i. m. 107—110. 1.