Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Ambrus Katalin: Babits Balassi-képe. Függelék: Babits Mihály: Balassa

A Balassi-életrajz vizsgálatához alapnak a költői opust tekinti, mert ,,ha a karaktert, az érzéseket, a lélek történetét keressük, akkor a költői mű teljesen biztos forrás oly életíró számára, aki tud olvasni."

37 Két — egyaránt helytálló •— megjegyzése van az életrajzhoz. Dézsivel és az akkori irodalmi közvéleménnyel ellentétben

38 leszögezi: Júlia és Célia nem azonos személy, s Eckhardt véleményével szemben kijelenti: a Lelkemet szállotta meg nagy keserűség kezdetű verset nem Losonczi Anna írta, hanem Balassi, Anna nevében és nevére.

33 Balassi lelkét kutatva, életútját vizsgálva: első mozgatónak életében és költészetében egyaránt a szerelmet érzi — „nincs a magyar irodalomban költő, aki speciálisabban szerelmi költő lenne, mint Balassa'"*

0 —, mely érzés „lírai életregénnyé" szublimálja verseinek sorát. Megsejtését már igazolták a kutatások, hiszen Balassi és Losonczi Anna kapcsolatát a versekből és a Szép magyar comoedia „magyarításának" költői és praktikus célzatosságából ismerjük igazán.

41 A költő életében, a sivár körülmények között kiélési lehetőség a szerelem, a „képtelen nagy szépség" hajszolása. Miért vált Balassi élete „sivatagossá"? Babits válasza: az alap-tétel, zseni és kora örökös ellentéte; helyhezkötöttebben fogalmazva: az újat hozó alkotó egyéniség és az adott magyar viszonyok ütközése teszi egyetlen önmegvalósítási lehetőséggé a szerelmet. Babits a reneszánsz „reprezentatív man"-jének jellemét és akarásait az itáliai viszonyok között érzi otthonosnak, mert „féktelen és zsarnok, mint olasz kortársai, de magyar nyíltságával még őszintébben az, a keverék azonban nem szerencsés, s éppoly kevéssé alkalmas a talaj."

42 Valóban rokon, de ha a történetiséget figyelembe vesszük elhelyezhetjük a Balassi-jelenséget, mint „fázis-késést" a XVI. század Magyarországában. „Balassi viharos élete nem valami különlegesség, egyedi eset. Típusa, reprezentánsa, de talán kissé megkésett képviselője ő osztályának, osztálya életmódjának. Ha két évtizeddel előbb születik, tettei valószínűleg kisebb feltűnést keltenek, kevesebb botrányt váltanak ki." — írja Klaniczay Tibor.

43 Szerelem — kiélési lehetőség, a költészet praktikus célja a szerelem megszerzése, de több is ennél. Nem főúri kedvtelés, „hanem teljes tudatossággal vállalt írói hivatás: az első írói hivatás a magyar költészet történetében."

44 De költészete nem előzménytelen, hanem a magyar líra fejlődésének egy állomása — írja Babits —, Balassi a már meglévőt, a virágénekeket, a keleties színpompájú szerelmes költészetet gazdagította a nyugati verskultúra eredményeivel.

45 Véleményének igazolására Klaniczay Tibor gondolatait idézhetjük: „A magyar reneszánsz szerelmi költészet ugyanis sokféle nép találkozásának, a kultúrák keveredésének színterén született [. . .] Balassi szerelmi lírája ebből az európai fejlődéssel rokon, de attól sokban különböző költészetből nőtt magasra zseniálisan egyesíteni tudva hazai adottságokat és hagyományokat a világirodalom korabeli törekvéseinek legjobb eredményeivel."

48 S még egy „megvilágító" Babits megjegyzés. Balassi költészete jellegzetességének tartja: „szí37 Babits Mihály: Balassa. I. m. II. k. 100. 1. M Vö. Kosztolányi Dezső: Balassa Bálint. Nyugat 1931. II. 273. 1. 38 Eckhardt Sándor: Balassi két verséhez. It 1914. 2i8—252. 1. Később fölülvizsgálva állítását elismeri, hogy a kérdéses vers Balassi műve. Eckhardt Sándor: Az ismeretlen Balassi Bálint. Bp. 1943. 164. 1. Babits Mihály: Balassa. I. m. II. k. 102. 1. 41 Vö. Klaniczay Tibor: A szerelem költője. In: Reneszánsz és barokk. Bp., 1961. Varjas Béla: Balassi nagyciklusa. Itk 1976. 585—612. 1. Amadeo di Francesco: À pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében. Bp., 1979. 42 Babits Mihály: Balassa. I. m. II. k. 101. 1. 13 Klaniczay: i. m. 187—188. 1. 44 Babits Mihály: Balassa. I. m. II. k. 103. 1. 45 Vö. Babits Mihály: Nemzetközi ankét a költészetről. In: Arcképek és tanulmányok. 4< Klaniczay: i, m, 195. 1.