Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Ambrus Katalin: Babits Balassi-képe. Függelék: Babits Mihály: Balassa

nézésének szinte dekadens árnyalatosságát". Ma így hangzik az értékelés: „Balassi a Célia-ciklusban már a késő-reneszánsz manierizmusának a határát súrolja, megjelennek lírájában a dekadencia, a mesterkéltség vonásai."

47 Babits Balassi-értékelése tehát összegzése kora tudományos eredményeinek, de több szempontból túlmutat azokon, s mai Balassi-képünkhöz közel álló emberi és költői egyéniséget rajzol, bizonyítva múlthoz való nagy érzékét, elfogultság nélküli kegyeletét a „régi idők" iránt. A „praktikus" életben is tevékenykedik a magyar múlt jobb és igazabb megismeréséért, a hagyományok ápolása, átadása számára „közművelődési" tevékenység — Balassi kapcsán is beszélhetünk erről. Tagja az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak. 1928. március 23-án Einzinger Ferenc kéréssel és meghívással fordul Babits Mihályhoz:

48 Az esztergomi Balassa Bálint irodalmi és művészeti társaság tegnapi választmányi ülésének határozata szerint vállaltam az alábbiak közlését: Társaságunk elhatározta, hogy április 22-én vasárnap du. 6 órakor a Főgimnáziumban matinészerű díszgyűlést tart, melyen leendő részvételre felkérjük: 1. Babits Mihály tiszteletbeli tagot (székfoglaló) Balassa Bálintról írt értekezése előadására (Felolvasás, Nyugatbeli tanulmány.) 2. Zsolt Nándor tisztb. tagot (székfoglaló) saját szerzeménye előadására (Hegedű solo kísérettel) 3. Laurisin Lajos opera énekest, mint vendéget Balassa dalokra. 4. — egy szavaló művészt, Balassa költemények előadására. A díszgyűlést megnyitja dr. Leopold A. kanonok-elnök, előadáson jelen lesz dr. Serédi J. hercegprímás. Tervezetünk közlése mellett, a választmány megbizásából mély tisztelettel felkérlek tehát az 1. pont elvállalására. A tervezett időpont különféle akadályok miatt elhalasztódik,

49 az ünnepség megtartására 1928. dec. 9-én kerül sor. Az Esztergom és vidéke című lap december 16-án beszámol a díszgyűlésről, Babits előadásának sikeréről. Balassa-emlékünnepély. A Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti társaság f. hó 9-én tartotta meg a gimnázium nagytermében ez évi Balassa-emlékünnepélyét, amely a kedvezőtlen idő dacára is igen szépen sikerült. A termet megtöltő közönség legelsőbben dr. Leopold Antal prelátus kanonok elnöki megnyitóját hallgatta nagy lelkesedéssel. .. Utána Babits Mihály tiszteleti tag tartott székfoglalót, aki Balassa nyelvének szépségeit és zaklatott életének nevezetesebb epizódjait szegezte le lelkesen fogadott előadásában. Babits előadásának „érzelmi" célja: színesen, izgalmasan beszélni, szakértő és laikus figyelmét egyaránt lekötni, ezért „hangulatkeltő" elemek alkalmazásától sem idegenkedik, úgy tűnik még hatást fokozó szüneteket is beépít. „Közművelődési" célja pedig oldani a tankönyvek merev Balassi-képét, megmutatva: egy zseniális költő művészetének „megméretése" nem lehet egyénisége árnyoldalainak függvénye, az életmű „jón, rosszon túl" értékelendő. Végezetül — s összegzés helyett: Babits a kulturális múltban mindig keresi az időhöz és helyhez kötött jelenségeket és mindig keresi a múlhatatlant, az állandót. Kívülről és felülről tud visszatekinteni, tárgyilagosan értékelni, s egy" Babits Mihály: Balassa. I. m. II. k. 118. 1. és Klaniczay: i. m. 195. 1. iS Részlet Einzinger Ferenc Babits Mihályhoz írott leveléből. OSZK. Fond III/390 49 Részletesen ír az akadályokról, s közli Babits ez ügyben írott leveleit Dévényi Iván: Babits Mihály Esztergomban. Jelenkor 1960. 6. sz. 83—93.