Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Ferenczi László: Babits, Denis de Rougemont, Priestley és a többiek

irodalmon belül, mint állam az államban, külön nyelveik védőbástyái mögött, mindjobban önálló életet kezdve."

10 Goethe számára a világirodalom a jövő, Babits számára múlt, és csak anynyiban jövő, amennyire a múltat meg lehet őrizni. A Weltliteratur szó Goethe találmánya, de a világirodalomnak már a fogalom ismerete nélkül is voltak teoretikusai, így mindenek előtt Voltaire az Essai sur la poése épique-ben. A francia író a hagyományos nemzeti előítéletek elvetésétől és a különböző irodalmak jobb megismerésétől, illetve kölcsönhatásától várja az egyetemes ízlés kialakulását, amely nála a világirodalom szinonimája. Marx majd, Voltaire és Goethe nyomán a világirodalom kialakulását a világkereskedelem kialakulásának analógiájára magyarázza. A világirodalom teoretikusai lényegében a Voltaire-i—Marx-i felfogást követik, függetlenül attól, hogy ismerik-e az Essai sur la poésie épique szövegét vagy sem, illetve, hogy marxisták-e vagy sem. A világirodalom integrációs fejlődési elvével szemben áll a babitsi felfogás: „a világirodalom [. . .] sokkal régibb, mint a nemzeti irodalmak".

11 Denis de Rougemont 1961-ben, tehát negyedszázaddal Az európai irodalom története megjelenését követően így ír a Vinght-huit siècles d'Europe (alcíme szerint Az európai tudat a szövegeken keresztül Hésziodosztól napjainkig) előszavában: ,,Európa sokkal ősibb, mint nemzetei. Nemzeteinek széthúzása és egyre illúziórikusabb igényük az abszolút szuverenitásra bukással fenyegeti. Egységük viszont megmentené Európát és megőrizné egyszersmind azt is, ami termékeny különbözőségükből érvényes maradt."

12 Denis de Rougemont a továbbiakban így ír: ,,Európa funkciója születése óta nemcsak egyetemes, hanem egyetemesítő is." A svájci szerző mintha Babitsot folytatná, aki szerint: ,,Az európai, keresztény kultúra az egész világé. Legalább így van szánva. Minden léleknek kitárja kapuját, mint az Egyház."

13 „Az egységes Európa — magyarázza Denis de Rougemont — nem valami modern gazdasági vagy politikai kibúvó, hanem egy olyan ideál, amelyet kétezer év óta a legjobb szellemek támogatnak, azok, akik messze látnak. Már Homérosz «európai»-nak minősítette Zeuszt; a jelző jelentése: «az, aki meszszire lát-."

14 Babits könyvét 25 évvel korábban éppen azzal a szándékkal adta ki, hogy felbomlásának pillanatában megvédje az európai hagyományt. A teljesség kedvéért: Denis de Rougemont először 1939-ben L'Amour et l'Occident című művében utal arra (de csupán utal), hogy az európai irodalom megelőzte a nemzeti irodalmakat. • K> * Denis de Rougemont ismerte Babitsot. Fiatal íróként Gyergyai Albert és Gachot társaságában felkereste Esztergomban. Második, egyébként Gyergyai Albertnek ajánlott Le Paysan du Danube című könyvében emlékezik meg a látogatásról. Felületes írás, felületes tájékoztatással, de legfőbb baja, hogy az 10 Babits Mihály: i. m. 7. 1. 11 Uo. 5. 1. u Denis de Rougemont: i. m. 7. 1. 13 Babits Mihály: i. m. 8. 1. 14 Denis de Rougemont: i. m. 9. 1.