Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Ferenczi László: Babits, Denis de Rougemont, Priestley és a többiek

FERENCZI LÁSZLÓ: Babits, Denis de Rougemont, Priestley és a többiek... Babits Mihály, aki a „hadd dallok soha nem hallott verseket ma" igézetében és igényével kezdte pályáját, negyedszázaddal később Az európai irodalom történetét nem kisebb hivatástudattal és felelősségérzettel fogalmazta. Hitte és állította, hogy úgy beszélte el ezt a történetet, „ahogyan voltaképpen még senki el nem mondta".

1 Csakhogy a két szöveg között, az In Horatium verse és a hatalmas esszé prózája között beláthatatlan a különbség. Az első szöveg ujjongó és hódító — egyidős Ady jövőt igénylő költői forradalmával, a diadalmas kubizmus optimizmusával, és azzal, hogy Pound felfedezi a provenszál költészetet; a második szöveg már nemcsak az I. világháborút követi, hanem a nürnbergi könyvégetést is, amikorra a kubizmus már kihalt a világból, és Pound leszerződött Mussolinihez. Az első szöveg, az In Horatium szenvedélyes vita az arany középszer filozófiájával. A második szöveg Horatius fejezete nem kevésbé szenvedélyesen méltatja a római költő lebírhatatlan szellemi függetlenségét. A negyedszázaddal korábban elutasított Horatius mintha példaképpé válna .. . Babits, a hajdani hódító, most megőrzővé válik, és most a megőrzés lesz az igazi hódítás: „Ma, a nagy áram gyengülésének, az európai kultúra felbomlásának, az emberi tudat megszakadozásának és elsötétülésének idején, még egyszer, röviden, lejegyezni azt, amit elfeledni kezdünk, s palackba dobni az ismeretlen jövendő számára."

2 A két szöveget mégis egységesíti az alkotói magatartás. Babits Horatius, tehát egy csaknem kétezer évvel korábbi költő, megidézésével kezdte alkotói pályáját, és Az európai irodalom történetében az ifjúkori gesztushoz híven írja: az európai kultúra „az egyéniség hatalmán alapul. Nagy teljesítményei egyének teljesítményei, akik gyakran idő és tér távolságain át egymásra hatva és egymást erősítve lázadtak a köz-szellem ellen".

3 Az In Horatium is a „köz-szellem", az „alacsony tömeg" ellen lázad, Az európai irodalom története pedig tudatosan és kihívóan külön álló könyv. „Az ember egyén. S a világirodalom az embernek, mint embernek az irodalma."

4 1 Babits Mihály: Az európai irodalom története. Bp., Nyugat. 1936. 319. 1. 2 Uo. 14. 1. 3 Uo. 10. 1. « Uo. 10. ].