Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Reisinger János: „Hanem hát ki vált meg engem?" (Babits és a kereszténység; Babits és a katolicizmus)
máknál (mint pl. oly sokszor Juhász Gyula hasonló költeményeiben). „A keresztény középkor nagy dicsősége a szentek és aszkéták sokaságában van" — hirdette Az európai irodalom történetéhen. 25 A személyes problematikán kívül íme a másik ok, hogy Babits a krisztusi megváltás hitét egyháza dogmáinak vallásával sem tudta elfogadni. Legkeresztényibb szellemű — noha költőileg nem a legtökéletesebb — verse nem véletlenül az, melyben az ősegyházhoz méri a jelenlegi helyzetet (Vers, apostolokról). Azt azonban már nem gondolta végig, hogy egy közel kétezer esztendős eltorzulási folyamat után megmaradt-e a katolicizmus kereszténynek, egyenlő-e a kultusz és teológia hirdette vallásosság a bibliai megváltáshittel. „Ne azonosítsuk egymással száz százalékban a kereszténység és a katolicizmus fogalmát •— írta Kassák, 1938-as Babits-tanulmányában —. A » harcos katolicizmusnak^, ami inkább felekezeti pártállás, mint evangéliumi hit, nagyon kevés köze van ahhoz a krisztusi értelemben vett keresztény lélekhez, amelyet egyetlen vágy hevít: Istenben megnyugodni. Babits ebben az értelemben nem keresztény; katolikus jellegzetességek azonban könnyen felfedezhetők költészetében." 26 Ady, Babits, Kosztolányi istenképe; rejtőzködő vagy megnyilvánuló Isten; az ítélet kérdése A krisztusi megváltásban való hit döntő következményekkel jár a kereszténység istenképére nézve. Egyszerre megvilágosul, hogy a Szentírás Istene nem rejtőzködő Isten (Deus absconditus), hanem önmagát föltáró, erkölcsi igazságát érvényesítő Deus revelatus, Deus incarnatus. Látni így sem lehet ugyan, de szólni lehet hozzá még akkor is, ha a bűn végtelenül messze távolított tőle. Isten is szóval közelít az emberhez, s Pál apostol a világteremtés nagyságához méri az „Igé"-nek azt a munkáját, mellyel az önző emberből a szeretet törvényét követő lény formálására képes. 27 Ennek az Igének a kereszténységen belül kettős jelentése van: jelenti egyrészt az isteni törvények kinyilatkoztatását, másrészt ezek megvalósítását. Egyszerre jelöli a Bibliát és a „testté lett Igét", Jézus Krisztust. Babits megváltáshitének bizonytalanságai jócskán rávetülnek tehát istenképére. Van ebben a képzetben egy egész életművén keresztül változatlan formában ismétlődő elem, mely lényegében többi nyugatos költőtársáéval is megegyezik. Nem Isten létéről volt kétségük nekik, hanem mibenlétéről. Adytól Kosztolányiig, Tóth Árpádtól Juhász Gyuláig és Füst Milánig mindegyikük meggyőződéssel szólt valami felsőbbrendű erő létezéséről, de akaratáról, természetéről, egész mivoltáról annál nagyobb volt bennük a kétség és a bizonytalanság. Hogy jobban lássuk Babits helyzetét, állítsuk istenképe mellé az Adyét és Kosztolányiét. Mindhárman erősen vallásos nevelésben és iskoláztatásban részesültek, s ebből a tiszaháti kálvinista, a déldunántúli és bácskai katolikus egyetemes érvényű útravalót hozott: egyéniségtiszteletüket, nemzettudatukat és emberiségr> Babits Mihály: Az európai irodalom története. 324 1. 2r ' Kassák Lajos: Kortársaim az irodalomban. Babits Mihály, szocializmus, 1938. In: Uő: Csavargók, alkotók. (Vál.: Ferencz Zsuzsa), Bp., 1975. 211. 1. 57 Pál apostol második levele a Korintusbeliekhez, 4, 6.
