Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Kabdebó Lóránt: A költő és egy szerkesztő (Babits és Balogh József kapcsolata)
zeti kultúrát veti áldozatul a nacionalizmussal vitázva. Egységes nyelvet javasol, színtelenül egységes kultúrát. Ezzel szemben Babits, fenntartva Benda irányultságát, vele szemben a megvalósulást dialektikusan látja: „De az ,európai nemzet', ha csakugyan létrejő, valószínűleg kevésbé racionális módon és formában fog létrejönni, s biztosan gazdagon fogja magában hordozni, kincses teher és terhes kincs gyanánt, az egyes nemzetek örökségét. Legalább minden természeti példa ezt a felvetést látszik támogatni." És még egy záradék a Benda-cikkhez: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? 2i alcímmel vitába száll Bendával, aki a magyarokat a háború kirobbantásával vádolja: ha a háború esélyére bíztuk a jövőt, miért sírunk Trianon miatt. Babits elhatárolja magát a háború okozóitól: „De merem mondani: egyetlen valamitérő magyar írástudó sem üdvözölte rokonszenvvel a háborút, [. . .] Ellenkezőleg: minden igazi magyar író vagy költő, a nemzet legnagyobb élő költőjétől (Ady Endrétől) kezdve, a legelső pillanattól, a háborús cenzúra bilincsei közt is, s ezer üldözéssel és veszéllyel szemben, egy pillanatra meg nem tántorodva, kitartott a Béke és Kultúra hitvallása mellett. Ez több mint amit tudtommal Európa akármelyik nemzete elmondhatna." ,,A jelennek a múlt hátterével való együttlátása teheti csak világképünket dinamikussá" — írta a Daníe-füzetben. És ahogy a számára korszerűen érvényes Dante-kép megrajzolásához korábbi irodalompolitikai lépéseihez kapcsolódott, úgy most az új európai írástudó magatartásának elgondolásakor élete korábbi politikus tettei kapnak visszaigazolást, értelmet, az előre lépést, az irányt formáló jövő távlatot. És itt, ezzel egészült ki a korábbi babitsi érvelés. Ez már a kiállás, a politizálás szava is. így nő meg Babits összegező szemléletének jelentősége a harmincas években, ezért lehet az által szerkesztett Nyugat az irodalom egészének mértékévé. Hommage à Babits — a humanizmus üzenete Közép-Európából Ez a Babits Mihály már nemcsak vendégszereplő lehet a Balogh-szerkesztette kiadványokban, de egyre előkelőbb díszvendég. 1936. január 1-én ilyen értelemben ír Balogh Babitsnak, remélve folyóiratai számára a költő újabb jelenlétét: Mélyen Tisztelt Barátom, Vörösmarty tárgyában jelentkezem ismét és bátor vagyok megkérdezni, hogy azt a régi tervedet, hogy a francia közönség számára egy Vörösmarty-portrét adnál, nem kívánnád-e most valóra váltani, amikor, mint olvasom, Székesfehérvárott előadást tartottál. Az alkalmat nemcsak arra használom fel, hogy Neked jó egészséget és szép munkát kívánjak ebben az esztendőben, hanem arra is, hogy — mint kiadód — bejelentsem a Magyar Szemle Társaságtól kilenc évi munka után való megválásomat. Kérlek, hogy az Ottlik György és a magam szerkesztésében megjelenő francia és angol folyóiratot segítségeddel és rokonérzéseddel támogatni szíves légy. őszinte tisztelettel és baráti üdvözlettel készséges híved Balogh József 21 A cikknek ezt a részletét Belia György elhagyta a Babits Mihály: Könyvről könyvre, 1973-as kötetből. Kötetben először a szintén Belia György által összegyűjtött és sajtó alá rendezett Esszék, tanulmányok, 1978. II. kötetében jelent meg.
