Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Csaplár Ferenc: Babits és Kassák. Függelék: Babits Mihály: Válasz Kassák Lajosnak és Császár Elemérnek
Rába György kutatásai alapján tudjuk, hogy Babits költészetében 1908-tól kezdődően olyan mozzanatok is voltak, például a mozgásélmény kifejezése, a tipográfiai eljárások, a szaggatott versbeszéd, a nézőpontváltoztatás, a meghökkentő szókapcsolások alkalmazása, a szavak sorrá önállósítása, sőt széttördelése. melyeket a magyar és világlíra további fejlődésének ismeretében avantgárdé színezetűnek vagy elŐavantgarde jellegűnek lehet minősíteni. Előavantgarde jellegzetesség Babitsnak a felgyorsult világ végtelen gazdagsága, a nagyvárosi élet, a technikai fejlődés új vívmányai iránti csodálata is. 9 Kassák 1913—14-ben lezajló költői megújulása azonban végül is Walt Withman és az olasz futuristák költészetével való találkozás hatására következett be. Ám még e találkozás létrejöttében is volt némi szerepe Babitsnak. Kassák az olasz futurizmusról szóló első magyarországi híradást ugyanis az ő tollából olvashatta. Babitsnak a Nyugat 1910-es évfolyamában megjelent Futurizmus című írása mindenképp alkalmas volt arra, hogy Kassák érdeklődését felkeltse az olasz mozgalom iránt. Babits ebben a nevezetes írásban „nálunk már túlhaladott dolognak", „a modernség paródiájának" minősítette azt, amit Paolo Buzzi verseskötetében és Marinetti második futurista kiáltványában olvasott, ám a cikk végén hozzátette: „A legnagyobb érdem pedig az a fiatalos magabízás és meggyőződés, az a harci kedv, amellyel úgy Marinetti mint Buzzi a csatába vágnak. Himnusz a Háborúhoz: ez Buzzi könyvének első és legszebb darabja. És ennek tapsolunk. Tapsolunk, mert mi is futuristák vagyunk." 10 2. Babits már 1908-tól figyelemmel kísérte Kassák írói fejlődését. Ettől az időponttól ugyanis a Független Magyarországban szinte egymás mellett olvashatta saját verseit és Kassák költeményeit. 1915-ben Kassák Eposz Wagner maszkjában című kötetének megjelenése és A Tett megindulása után rögtön felismerte a magyar avantgárdé mozgalom színrelépésének irodalomtörténeti jelentőségét. E meggyőződését írásban, a nyilvánosság előtt is vállalta. A Nyugat 1916. szeptember 1-i számában megjelent Ma, holnap és irodalom című írását a köztudat többnyire mint Babits A Tett irodalmával szembeni fenntartásainak dokumentumát tartja számon. 11 Kassákoknak volt igazuk, amikor e nevezetes írást már megjelenése pillanatában nem szó vagy betű szerinti jelentése, hanem terjedelme alapján ítélték meg, és egészében véve elégedettek voltak vele. Babits kritikai tevékenységét ismerve bizonyos, hogy Babitstól már maga a megszólalás és méginkább a cikk rendkívüli terjedelme is a megkülönböztetett érdeklődés, sőt az elismerés jele volt. Babits a fenntartások ellenére a Nyugat mozgalom lehetséges szövetségeseit látta Kassákékban. Ügy vitatkozott velük, hogy egyúttal a konzervatív tábor felől érkező vádak ellen védelmezte őket. Már az is jellemző, hogy Babits A Tett internacionális számának megjelenése után érezte szükségesnek, hogy megszólaljon. Az internacionális szám alapján ugyanis a korabeli irodalmi közvélemény joggal úgy vélekedhetett, hogy a magyar avantgárdé a maga szövetségeseit, rokonait a kortárs világirodalomban keresi, s a magyar irodalomból még a Nyugattal sem vállal semmiféle közösséget. Babitsot mindenek előtt a kapcsolatteremtés szándéka vezette, amikor „kos Rába i. m. 159—161. 1. 10 Babits Mihály: Futurizmus. Nyugat 1910. I. 487—488. 1. 11 Babits Mihály : Ma, holnap és irodalom. Nyugat 1916. II. 328—340. 1.