Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)
Babits azonnal levonta a számára lehetséges egyedüli konzekvenciát és lemondott szerkesztői állásáról. Ügy véljük, ez Babits Mihály ideiglenes kiválásának rekonstruálható története. Nem akarunk ok és okozati összefüggést konstruálni, csak megállapítjuk: amint Babits Mihály — Móricz Zsigmond társaságában — a Nyugat szerkesztője lett, azonnal közölte Németh László bírálatát József Attila harmadik verseskötetéről. Babits nagyon szerette a nevelői szerepet, amit szerkesztőként fiatal írók felfedezése és támogatása révén gyakorolhatott. 1929-ben Illyés Gyula mellett Németh László volt Babits kedvenc fiatal írója. Mindketten szerepelnek a Nyugat Babits szerkesztette első számában; Illyés verssel, Németh László A kritika feladatai című tanulmányával és a József Attila-recenzióval. ,,Az a gyanúm — kezdi bírálatát —, hogy a dalnak ez az apátlan-anyátlan Kakuk Marcija szívesen elálldogál a tükör előtt s előbb költötte meg József Attilát, a szappanfőző és kefés asszony gazdátlan árváját, mint az itt közölt költeményeket. [. . .] Vegyétek elő Tersánszky valamelyik csavargóját, szoktassátok le a bagózásról és itt van József Attila. Mert a bagóban — Németh szerint — érettség van, flegma, fatalizmus. [. . .] Kamasz még ez a mi csavargónk s a ki nem irtott Rousseau ki-ki dobog a zsidó orvostól kapott kabátja alól." Ezután következik Németh első, kétesértékű dicsérete: ,,[.. .1 árthat-e ennek a bagótlan Kakuk Marcinak az a kis Rousseau, aki belé szorult? Sőt éopen ez teszi őt ifjúvá és rokonszenvessé. [. . .] E Rousseau nélkül csak a gazdátlanság száraz humora marad. [.. .] Ez a Rousseau megnyújtja őt a szerelmi ellágyulás és a forradalmár lelkesültség felé." Példákat idéz, majd így folytatja: „Bizonyosan nem annyi azoknak a szavaknak a száma, amelyeket erről a Landbursch Attiláról elmondhatunk s magam is még soká forgatnám őt, ha nem hajtana a sanda vágy. hogy kibontsam: mi van belül. Mert bizony, akármilyen jóízű, eredeti figura vagy, ilyet hármat is farag napjában, akit megszorítanak s csak annyit ér ez a te bábud, amennyire hasonlítasz hozzá." 87 Németh László bírálatának egyetlen erénye a költő dalszeiáí verseiről adott találó magyarázat. A kritika többi részében akarva-akaratlan Petőfihez hasonlítja József Attilát, pontosabban ahhoz a szerepjátszónak ábrázolt Petőfihez, akiről centenáriuma alkalmából Horváth János nevezetes könyvét írta. (Németh László 1928. március 31-én írt levelében ugyancsak a költő verseinek műprimitívségét hangsúlyozta, azaz már ekkor elhelyezte József Attilát a szerepjátszás skatulyájába. 88 (,.A kritikus meg-megvág szíveket és önhiteket, de legszívósabban önmaga ellen harcol" — vallja Németh László néhány lappal idézett bírálata előtt. 89 Tudjuk, hogy József Attiláról alkotott egyoldalú véleményét később revideálta, 90 de 1929 decemberében még csak a költő szívének megsebzőjeként jelentkezett.) Szabolcsi Miklós idézi Németh Andort, aki tanúja volt, mint olvasta József Attila Németh László kritikáját: ,,Az olvasóra bízzuk, képzelje el, mit érzett József Attila, mikor a Nyugat friss számát fellapozva a fölényesen szánakozó sorokat, melyek mint szemetet fricskázzák ki az irodalomból, megpillantotta. Ha azt mondjuk, hogy előbb elsápadt, aztán fülig vörösödött, hogy reszketni kezdett, hogy ájuldozott a felháborodástól, keveset mondunk. A fogait csikorS7 Németh László: Nincsen anyám, se apám [sic!]. József Attila versei. Nyugat 1929. dec. l. 649—650. 1. 8« JAVL 172. 1. ^ Németh László: A kritika feladatai. I. h. 642. 1. 90 Vö. Cs. Varga Tstván—Fűzi László: „Az életemmel forgó csillagkép csapott be" (Németh László József Attila-képéről) Forrás 1980. 4. sz. 65—72. 1.
