Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Fráter Zoltán: Babits és Osvát
a kiválasztás mikéntjét állapítsák meg, s ne maguk végezzék az írók kiválasztását. Babits elsápadva ugrott fel és elhagyta a szobát. Osvát „De Mihály!" felkiáltással rohant utána. Nemsokára visszajöttek, együtt. Babitsnak valóban „ölelések formájában" kellett birkóznia Osváttal a Nyugat szerkesztésében is. Osvát nem méltányolta Babits gondolkodói hajlamait. Mindvégig az első verseivel jelentkező költőt kívánta benne látni, még prózaírónak is rossznak tartotta. Babits már 1923-ban kenyértörésre akarta vinni a dolgot a Nyugat szerkesztése körül támadt összetűzések miatt. Önálló kritikai lapot tervezett, mely minden magyar szellemi jelenségről szigorú és igazságos bírálatot mondott volna. A lapnak a Magyar Gondolat címet adta, de kiadására nem kapott engedélyt. 2 ' 1 Át akart menni a Napkelethez, mert Osvát nem egyezett bele, hogy döntő szava legyen a tanulmányok, kritikák, versek megítélésében. S jól érzékelte Babits a szellemi élet megváltozását, új irányzatok keletkezését, melyek a Nyugattól függetlenül jöttek létre. A kritika hiányára mutat rá Kassák Osvát Ernőhöz címzett nyílt levele 2 "' is, mely Osvát válaszával együtt jelent volna meg a Nyugat hasábjain. Babits azonban támadó hangúnak ítélte az írást. A közlést végül a Korunk vállalta. Üj szempontokat, a korszak nélkülözhetetlen szempontjait hiányolta Kassák a Nyugatból. Kifejtette, hogy a művészi terméketlenség állapotát a szociális világszemlélet hiánya és a „szakma komolyba nem vevése" okozta. Figyelmeztetett, hogy a túlzott dicséret és kimélet egy idő után gyanús öndicséretté sekélyesül. Elérkezettnek látta az időt, hogy felülvizsgálják „az új magyar irodalom beérkezettjeit" és tudomásul vegyék az újonnan jelentkezőket. ..Gondolom, azzal, hogy a Nyugat majdnem egyedül van a porondon, vállalnia kell a vezető szereppel járó erkölcsi kötelezettségeket is." Babits, miként a nagy nemzedék többi tagja, maga is elégedetlen volt a Nyugattal. A nemzedék elszakadási törekvéseinek példája volt már 1918-ban Hatvány Lajos Esztendője, később Nagy Lajos Együttje, vagy az 1929-ben induló A Toll. Osvát naponta tapasztalta, hogy a fiatalok elfordulnak tőle. Nem volt már igazán az ő világa ez. Németh Lászlóval kapcsolata annyira megszakadt, hogy az író egyenesen Gellértnek küldte a második nemzedék tagjairól szóló cikkeit, mert Osvát azokat el sem olvasta. Gellértre bízta Németh László verseit is, mert nem kívánt többé foglalkozni az ő kézirataival. A Baumgarten-díjak előzetes megbeszélésekor Sárköziről „tartózkodókig nyilatkozott", Szabó Lőrinc említésekor pedig tagadólag intett: „Nem idevaló". 20 Egy Babitstól érkezett borítékra feljegyezte Szabó Lőrinc nevét, és — lappangó neurózisra utaló jelként — vastag vonalakkal sarkítva bekeretezte. 27 örök felfedezőszenvedélyét érintette, s Babitscsal való kapcsolatát rontotta minden eltávolodás. Önkéntelenül is kritikát jelentett, hogy a fiatalok magukénak érezték Babits folyóiratalapítási kísérletét. Vitájuk lényegét magába sűríti álláspontjuk Julien Benda Az írástudók árulása című könyvéről. Babits 1928 szeptemberében átadja Osvátnak nyáron készült „könyvismertetését", mely valójában esszé értékű gondolkodás az írástudók árulásáról. Művét a London Szálloda kávéházi termében olvasta fel Osvátnak és Gellértnek. Osvát már ekkor nem értett vele egyet mindenben. A vita Gellért lakásán bontakozott ki. Gellért, hogy a vita élességét tompítsa, eleve reménytelennek ítélte a megegyezést. Áthidalhatatlannak tartotta, hogy Babits -•' Babits—Szilasi levelezés. (Szerk.: Gál István) Bp., 1980. 76. 1. Részletesen: Gál István: Babits kritikai folyóirat-terve. It 1974. 2. sz. 435—446. 1. 25 Kassák Laios: Csavargók, alkotók. Bp., 1975. 411—417. 1. M Bäsch Lóránt: i. h. 234. 1. 7 Babits Mihály sorai Osvát Ernőnek MTA Ms 10.264/a.
