Kerényi Ferenc - Nagy Miklós szerk.: Az élő Jókai. Tanulmányok (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1981)

KORTÁRSAK ÉS SZELLEMI ÖRÖKÖSÖK - Nagy Miklós: Jókai hatása a kortársi regényírásra

teskedési tablói: mintha csak az Egy magyar nóbobból kerültek volna ide! Nem valószínű, hogy Beöthy az össze nem férő stíluselemek, műfogások vegyítésekor holmi magasabb szintézis létrejöttével áltatta-biztatta volna önmagát. Eklektikusságát inkább a kényszer szülte. Otthonosan mozgott a cselekménytelen rajzokban, azonban a bonyolultabb meseszövéshez érzéke nem volt, holott épp ezt gondolta mellőzhetetlennek a nagyepikában, Jókai meg Dickens példájára. A nagy kompozíció kedvéért nyúlt tehát a kopottabb eszközök, regényes megoldások közvagyona után! E közvagyonból sok minden bekerült a korábbi Jókaialkotásokba, de akkoriban számuk csökkenni kezdett. Kiveszett az anekdotikus kitérő vagy dísz Az arany emberből, másutt a megszokott happy end helyét foglalta el mélabús, sőt tragikus befejezés (Mire megvénülünk, 1865, Az élet komédiásai, 1875, Enyim, tied, övé, 1875). Megint a már ismert jelenség tanúi lehetünk: a fiatalabbak ütemkülönbséggel követik Jókait, inkább a régebbi írásaiból merítenek. Kitekintést ígértem a századvégre, s ígéretemnek csak vázlatosan tudok eleget tenni. A Jókai és Mikszáth közötti írói kapcsolat kérdését eleve kizárom a tárgyalásból. Általánosságban elmondhatjuk, hogy sok tekintetben tipikus a pályakezdő Beöthy viszonya a mesterhez. Van példa arra, a történelmi regényműfaj s a vele együtt járó nemzeti irányzatosság teremti meg a Jókaihoz visszatérés alapját (pl. az Egri csillagok). Bródy Sándor nyugtalan egyénisége nem tudta tartósan elviselni az uralkodó realizmus korlátozó hatalmát, számára a felszabadulást, színesebbé válást jelentette a jókais elemek átvétele. (Az ezüst kecskében, később a Villamos c. kisregényben.) így lett Jókai többeknek is bátorítója a fantasztikus szecessziós-szimbolista stílus birtokba vételéhez, amint ezt Cholnoky Viktor, Krúdy meg Szini Gyula példája igazolja. A realisztikus társadalmi regények hosszú sorában mégis mással magyarázható a Jókai-hatás. Részint — akárcsak Beöthy Zsolt esetében — a nagyarányú szerkezet igénye hozta magával meseszövő művészetének felhasználását. (Herczeg Ferenc korai munkáiban.) (Olvasmányosságot szem előtt tartó epikusok évtizedekkel később se mondtak le Jókai cselekménybonyolító, feszültségfokozó leleményéről. Egy 1978ban kiadott, Majtényi Mihályt tárgyaló kismonográfiában — Juhász Géza tollából — olvasom, hogy Majtényi Császár csatornája c. történelmi regényét [1943] épp ily szempontból köti sok szál a nagy elődhöz.) Ne feledkezzünk meg Móricz Zsigmond kijelentéséről sem: „Jókai a magyar levegő". Sok hazai sajátosságot jellemekben, szokásokban, intézményekben olyan erővel jelenített meg, hogy csak a szegényesség, szürke idegenszerűség, vagy épp a hazafiatlanság vádját vállalva lehetett volna tőle eltérni. így volt ez különösképpen 1848—49-cel. Joggal állapította meg Németh László 1939-ben a Kisebbségben lapjain, bármennyire megváltozott a hazai történetszemlélet a XX. században, még mindig Baradlay Richárd meg a huszárjai jelentik a szabadságharcot a kortárs magyarok szemében. Tegyük hozzá: a huszárok szellemi utódai Báthory Gábor katonái is Móricz Tündérkertjében. összefoglalóan elmondhatjuk, hogy rendkívül összetett jelenség Jókai követése, egy-két egyszerű tételbe csupán erős általánosítással szorítható. Kortársai elssőorban nemzeti és politikai jelentőségét ismerték föl, ennek hatására kölcsönöztek művészetének az eszmeiségtől távolabb álló rétegeiből is. A kiegyezés után lassan megváltozik a helyzet. Nemzeti romantikájából most a romantika hódít erősebben, amellett számos író lesz döntően a kompozíciójának, elbeszélő technikájának követőjévé.