Kerényi Ferenc - Nagy Miklós szerk.: Az élő Jókai. Tanulmányok (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1981)

KORTÁRSAK ÉS SZELLEMI ÖRÖKÖSÖK - Nagy Miklós: Jókai hatása a kortársi regényírásra

zása A fonó krónikája két kötetében (1872) figyelhető meg. Az abonyi parasztok „Márton tekintetes ura" nem vérbeli regényíró, ö is igazolja a közhitet, hogy a nagyepika gályarabságának vállalásához nemcsak enciklopédikus kíváncsiság, élénk képzelet, szigorú munkaerkölcs kell, hanem anyagi ráutaltság szintén. Jól megél birtokából Abonyi, így a kiegyezés után csupán egyszer veszi kezébe a regényírói tollat, s ehhez korábban is inkább Jókai tüneményes példája szoktatta. Két korábbi műve (A mi nótáink, 1864; Kenyér és becsület, 1865), egyaránt a Schmerling-érában jelenik meg, amikor már nemcsak a reformkorra, hanem Bach időszakára is némi távlatból lehet visszatekinteni. Politikai mondanivalója inkább csak a későbbinek van, a korrajz is ott lesz részletezővé, igazában szerelmi történetnek mondhatjuk mindkettőt. A mi nótáink négy szerelem históriája. Nemcsak alispánfiuk — Szentmiklóssy Béla meg Aladár — érzéseit beszéli el, szerelme áldozata lesz benne Csermák Antal, a XIX. század kezdetének nagyhírű muzsikusa éppúgy, mint a betyár Zöld Marci. A kocsmatöltelékké züllő bohém zenész mindenkit ismer, egy epizód erejéig Össze is köti a sorsát a többi szereplővel, halála hangsúlyosan jelzi a regény végét, mindez azonban kevés arraL hogy szorosan összefonódjék a négy meseszál. Az ifjú Abonyi gondosan alkalmazza a századközép hazai epikájának számos témakörét, motívumcsokrát: jól felismerhetjük a franciás romantikát (kétszeres mérgezési bűntett, látszatra kivégeztetett, valójában életben hagyott katonaszökevény), a betyárélet regény ességét, amely itt jellegzetesen a népszínműveket idézi, az alispánfiú meg a birtokosleány levendulaillatú regénykéjét. Béla és Gizella késleltetett szerelmi idilljét kigúnyolhatja a mai ízlés, ám lehetetlen tagadni az irodalomtörténeti értékét. Itt Önmagából merített a szerző, a belső átélés teszi élénkké, olykor kedvesen naivvá a jeleneteket. (Mikszáthnak se kellene szégyenkeznie az olyan részletért, ahol a menyecske Gizella megharagszik a csörgésével vendéget bejelentő szarkára — vö. A női kebel paizsa c. fejezettel.) Inkább áttételesen jelentkezik itt még Jókai ihletése. Az ő példája buzdította a nemesházak mindennapi életének, társas összejöveteleinek festésére, tőle tanulhatta a közismert személyek (Fáy András, Csermák) belevegyítését a fiktív szereplőgárdába. Nem jókais a szerelmi meseág ilyen erős hangsúlyozása (Jókainál egy évtizeddel később kerül majd sor effélére), de arra, hogy Szentmiklóssy Béla szerepeltetésével saját jegyességének epizódjait regényesítse, bizonyára az önéletrajzias Jókai-írások bátoríthatták fel (pl. a Politikai divatok). Sokban már irányregény A kenyér és becsület, ám nem a szigorúan politikai eötvösi, hanem a jókais fajtából. Rokonszenves alakjait — Endrényi Gyulát és Lászlót, egykori nevelőjüket, Szabadit, a zsidó Blitz testvéreket — a Bach-korszak megfosztja attól, hogy „öröklött vagyon után éljenek", mégis „a szakpályáktól, melyekre készültek, elüttetve, csupán önerejök [...] által pályát, állást vívtak ki maguknak". Mindnyájan boldog, rendezett életű emberekként állnak az olvasó előtt a történet lezárulásakor, boldogságukat nem mérgezi annak tudata, hogy megszegték politikai vagy erkölcsi elveiket az érvényesülés kedvéért. Sőt, „e pici körben, melyet betöltenek, csekély erejökkel a haza, a nemzeti élet fenntartásáért is munkálkodtak". László költő lett, Gyula magántisztviselő, Blitz Móric hazafias érzésű, az asszimilációt vállaló kereskedő. Az, hogy a nemesifjak kenyérkereső munkát vállalnak Az új földesúr vagy a Felfordult világ célzatát és helyzeteit idézi, bár az Endrényi-testvérek jóval szürkébbek Jókai héroszainál. Endrényiek vagyonát Bach-huszárok meg a lelkiismeretlen Blitz Ignác teszik tönkre, az a vadonatúj „pénzarisztokrata", akinek típusát oly sokszor ostorozták a kor regényei, köztük Jókaié, Degréé. Abonyi jellemzésébe azonban nem vegyül antiszemitizmus Degré módjára. Még a ki-