Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)

Ottónak a kivégzés előtt írt' börtönnaplóját és az 1927. november 17-én elhunyt Adolf Abramovits Joffe szovjet diplomatának az öngyilkosság előtt írt búcsúlevelét. Az ábrázolt események, az egyes szereplők és a tömegek cselekedetei egy-egy tételt illusztrálnak : Bebelnek a „pénzházasságról és házassági tőzsdéről", valamint a közös munkán és harcon alapuló eszményi kapcsolatokról megfogalmazott felfogását, a szocialista mozgalomhoz csatlakozó fiatal nemzedéknek az apákkal szemben követendő magatartását, a tapasztalati úton történő szocialistává válást, a fasiszta diktatúra veszélyét, a burzsoá rendőrség és bíróság elfogultságát, a munkásmozgalom belső megerősítésének szükségességét, a céltudatosság nélkül folytatott mozgalmi tevékenység eredménytelenségét, az anarchizmus káros következményeit, a személyi problémákkal való foglalkozás fontosságát, a polgári társadalom válságát, a szocialistává lett polgár megbízhatatlanságát. Kassák Zilcernek a polgári világtól való eltávolodását a freudizmus alapján próbálja megrajzolni. Zilcer kiábrándultságát', felfokozott cselekvésvágyát visszavezeti a szexuális kielégítetlenséghez. Az államügyész fejlődésének két döntő fordulatát, a munkásmozgalomhoz való csatlakozást és az öngyilkosságot két dokumentumnak, Korvin Ottó börtönnaplójának és Joffe búcsúlevelének a regénybe iktatásával akarja lélektanilag hitelessé tenni, mégpedig oly módon, hogy e két dokumentumot mint az államügyész olvasmányait szerepelteti. A Megnőttek és elindulnak (1931) című regényben ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a Napok a mi napjainkban. Löwy Sándornak, a KIMSZ KB titkárának 1929. október 27-én a váci fegyházban bekövetkezett halála volt az az esemény, melyre a cselekményt felépítette. Löwyt a Szovjetunióból illegális munkára hazatért Szántó Zoltánnal és másokkal együtt 1927. február 28-án tartóztatták le. Bíróság elé állították, és három és fél esztendei fegyházra ítélték. Löwy 1929. október 21-én csatlakozott a kommunista foglyoknak a börtönviszonyok megjavításáért elkezdett éhségsztrájkjához. A sztrájk kilencedik napján a mesterséges táplálás következtében életét vesztette. Temetésén a kommunista ifjúmunkások tüntetést rendeztek.*

3 Kassák Vas István és néhány más középosztálybeli fiatal életének több mozzanatát is beépítette a regénybe, sőt a regény alakjainak egy részét Vasakról mintázta. Vas István és barátai az iskolával összetűzve kerültek Kassák vonzkörébe. A polgári társadalom elleni érzelmi lázadásuk egyik jellegzetes megnyilvánulása a kor divatja szerint a szabadszerelem volt.

7 A Megnőttek és elindulnak hősei ifjúmunkások és diákok. A világháború és a forradalmak idején élték gyermekkorukat. Apjuk megrokkant a háborúban, vagy hadifogságba került, vagy a proletárdiktatúra leverése után elvesztette állását. Ök maguk a forradalomra emlékezve világot megváltoztató tervekkel foglalkoznak, s viaskodnak testi és lelki problémáikkal. A kilátástalanságba és a mindennapi robotba beletörődött szüleiktől már eltávolodtak. Az iskolapadokban és a műhelyekben idegenül érzik magukat. Ketten a lázadást a szabadszerelemmel kezdik. Néhányan kalandos akciót szerveznek. A többiek kapcsolatot teremtenek a munkásmozgalommal, s tanulni, tanítani kezdenek. 6 Két hónapi „figyelés" után a rendőrség leleplezte a legújabb bolsevista szervezkedést. Népszava, 1927. március. 1. 5. 1. ; Felháborító és jogtalan eszközökkel akarják letörni a politikai foglyok éhségsztrájkját. Népszava, 1929. október 29. 7. 1. ; A kommunista foglyok éhségsztrájkjának epilógusa. Népszava 1930. március 25. 8. 1. 7 Vas István: Nehéz szerelem. 1964. 287—290. 1.