Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979)

Tudósítás az új világról - Csaplár Ferenc: Kassák és az „új magyar regény" (1928—1933)

Kassák többségükben ugyanazokat a motívumokat szerepteti mint a Napok a mi napjainkban: a diákság egy részének illúzióvesztését, radikalizálódását, az ifjúság magárahagyatottságát, a nő felszabadulásának és egy új erkölcs megszületésének szükségességét, az ifjúmunkásság és a radikális érzelmű diákság összefogásának fontosságát, a munkásmozgalom emberformáló hatását, a demoralizálódás veszélyét, a kalandorság polgári eredetét, az óvatosabb, céltudatosabb mozgalmi munka időszerűségét. A regényhősök közül Panni az erotikus, Évi a konstruktív nőtípust, Laci a polgári kalandor, Kolacsek a konstruktív ember típusát, Bolgár az ideális mozgalmi nevelőt és vezetőt testesíti meg. Ezek a motívumok a regénybe illesztett írói kommentárok, valamint egyes szereplők szájába adott teoretikus fejtegetések révén a fogalmi közlés szintjén is megjelennek. Kassák a dokumentáris hitelességet az ifjúmunkás Kolacsek sorsában félreérthetetlenül Löwy Sándor sorsának az ábrázolásával s ezzel kapcsolatban a korabeli sajtótudósítások anyagának a regénybe való beépítésével igyekezett elérni. A valóság elemzésére, az összefüggések feltárására és megismertetésére irányuló kísérlet e két regényben művészileg kudarccal végződött. Az ábrázolás és az eszmei tartalom különválik egymástól. A cselekedetek motivációjában gyakori a szükségmegoldások alkalmazása, a leegyszerűsítés. A regényhősök többsége teóriák megszólaltatója, vagy az eseményekkel együtt egy-egy tézist illusztrál. Zilcert a munkásmozgalomba, majd a terrorista akcióig és az öngyilkosságig, a Megnőttek és elindulnak polgári lányhőseit pedig a proletárfiúk közé valójában nem az élet logikája, hanem Kassák tételdemonstráló szándéka juttatja el. A többi szereplővel együtt egyéni árnyalatok nélkül beszélnek, vagy éppen félreérthetetlenül Kassák szólal meg általuk. A társadalomtudományi szemléletnek, a világnézeti-politikai elemnek ez az erőszakoltan, a művészi hitelesség rovására történő érvényesítése szoros összefüggésben áll azzal a szereppel, melyet Kassák a két regénynek szánt. A Napok a mi napjainkkal a Munka-kör megszervezésének, az ifjúmunkásság és a baloldali érzelmű diákság maga köré gyűjtötésének időszakában vitaanyagot és programot akart adni. A regény értékrendszere megegyezik a Munka első számában közölt programcikk gondolatrendszerével. A Megnőttek és elindulnak állásfoglalás volt a mozgalmi tevékenység taktikájáról a munkásmozgalom különböző csoportosulásai és maguk között a Munka-kör tagjai között 1930-ban egyre inkább kiéleződő vitában.

8 * * * Kassák az Angyalföldben (1928) eltért a hagyományos regényformátóí. Nem alkalmazott folyamatos, lépésről lépésre kidolgozott cselekményt. A művet jelenetszerűen megalkotott epizódokból építette fel. Egy-egy vagy több epizóddal bemutatja a nagyvárosi ipari proletariátus életének valamennyi lényeges mozzanatát: a proletárlakások, a bérkaszárnyák, az utcák, gyárak, műhelyek által alkotott tárgyi környezetet', a külváros hajnali ébredését, a proletárnegyed nappali és éjszakai életét, a tömegszállások mikrovilágát, a gyárakban, üzemekben folyó munkát, a munka közbeni halált, a kocsmák világát, a lumpenelemek életét', a külvárosi tűzvészt, a gyermekkori szerelmet, az italozást, a 8 Beszélgetés Kassák Lajossal. Magyar Hírlap, 1928. május 6. 12. 1.