Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
szere" 192 kezdte a női akt mintázását, még tartottak a „boldog békeidők". A szarajevói merénylet „rémhírére" öntötte „hirtelen" gipszbe. 193 A művész leírásából tudjuk, hogy milyen sok és egyre több borzalom híre. majd látványa jutott el akkori lakhelyére, Gödre is. Faragósegédje is többször sebesült meg. De amikor otthon volt, folytatták a Judit „márványba pontozását". 194 Beck Ö. Fülöp „tétlenségén segítendő", 195 Szinyei-plakettet mintázott. Nem volt olyan típusú művész, aki életének megrázó, nagy élményeit örökítette volna meg munkáiban. Meggyőződésünk, hogy eszménye, amint azt vallotta is, az antik művészet volt, amelynek azonban új és új arca tükröződött művein. Érett stílusán a periklészi görög művészet visszfénye ragyog olyan sajátos, magyar fogalmazásban, ahogy soha előtte. De nem mondhatjuk, hogy Adyhoz szellemi rokonság fűzte volna. Kételkedünk abban, hogy „Ady alakja mélyen foglalkoztatta", s hogy „azt kell mondjuk, birkózás volt ez". 19(i Véleményünk szerint Beck Ö. Fülöpöt szobrászati és nem eszmei-tematikai problémák foglalkoztatták mélyen, s ezekkel birkózott. Osvát már a háború alatt felfigyelt Beck egy írására, s a szobrász lassan a Nyugathoz kötődött (Elek Artúr, majd Babits Mihály és Móricz Zsigmond révén, s egy érmét a folyóirat emblémájául is adva). Ignotus pedig 1928-ban így írt róla: „barátunk, művésztestvérünk, kezdettől fogva pályatársunk". 197 De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ha egyszer össze akarnánk állítani Ady legnagyobb ellenfeleinek szoborgalériáját, Tisza István és Rákosi Jenő portréit is a Beck-oeuvre-ben találnánk meg. 198 Beck Ö. Fülöp emlékművet hitünk szerint csak megrendelésre készített, s nem azért, mert a téma „mélyen foglalkoztatta". Szándéka nyilvánvalóan az volt, hogy műveiben elérje azt, amit eszményképe, Hans Marées művészetében érzett: „Alakjai a formai lényeg kihangsúlyozása, értelmezése által bizonyos mértékben kivonataivá váltak az emberi alaknak". 199 Miképpen került tehát Beck Ö. Fülöp Ady Endre halottas ágyához? Természetesen megrendelés alapján. S bár egyedül Csorba Géza említi, s ő sem tanúként, hisszük, hogy valóban ott járt. Szerepel ez ugyanis Beck Ö. Fülöp Emlékezéseiben is: „Azon a télvégi reggelen, amikor meghalt Ady, a villamoson találkoztam [Móricz] Zsigával. Elbeszélte, hogy a Park Szanatóriumból jön, ott történt kevéssel ezelőtt a haláleset, kérdezte, nem volna-e kedvem maszkot venni a költőről. Igenis volt kedvem. Ö tehát a Vörösmarty Akadémia nevében megbízott annak elkészítésével. Sietve magam mellé vettem tehát egy gipszöntősegédet, és elmentem a Park Szanatóriumba". 200 11,2 L. Beck, 299. i. 103 Uo. « Uo. 302. 1. 195 Uo. 303. 1. 196 L, Mezei Ottó: Beck Ö. Fülöp és Ady Endre. Művészet 1970. jan., 1. sz. 13. 1. 137 Ignotus: Ady-érem. Nyugat 1928. jún. 1. 11. sz. 769. 1. 198 1. Tisza István-plakett. 1907. Bronz, vert 54 X 76 mm. (L. 1915. évi aukció és Beck ö. Fülöp emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1970. Katalógus 67. sz.) A Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában. Ltsz. 55.53—P. 2. Rákosi Jenő-érem. 1920. Bronz, vert, 0 65 mm. (L. fenti katalógus. 114. sz.) Uo. Ltsz. 55.72—P. 3. Tisza István mellszobra az 1929. évi pályázatra az MTA díszterme számára. Üj Idők 1931. 25. sz. 783. 1. (Kép). 4. Tisza István lovasszobra. Terv. Gipsz, 35 cm. L. a Nemzeti Szalon 1941. ápr.—máj-i kiállításának katalógusát és fenti katalógus 81. sz. L. Beck, 256. 1. 200 Uo. 317. 1.
