Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
Sajnos, ez az emlékezés negyed század távlatából követi a bennünket érdeklő eseményeket. Ha mégsem csúszott bele tévedés, igazolja, hogy Móricz reggel rohant be a szanatóriumba, és onnan utazott a villamoson (amely akkor még kifordult a Körútról) Üllői úti lakására, sőt azt is magyarázza ez a szöveg, hogy ki lehetett a szobrász, aki Reichenbergeréknél a maszk ügyében már reggel megjelent. Érthető, hogy Beck Ö. Fülöp gipszöntőért ment, mivel, bár nyilván látott már maszkot (Liszt Ferencet meg is kapta Stróbl Alajostól egy munkájához), 201 s bár kitűnően ismerte a gipsz tulajdonságait (hiszen már 1897-ben Hanauban foglalkozott gipszöntéssel), 202 valamiképpen soha nem jutott eszébe élőről vagy holtról „direkt" öntvényt készíteni. Ez bizonyosan idegen a szobrászati klasszicizálással együttjáró gondolkodásmódtól. Igazolásul idézünk egy részletet az emlékezésekből arról, hogy egy hónappal korábban nem jutott eszébe maszkot venni kedves halottjáról, öccséről, a János kórházban elhunyt Fémes Beck Vilmos szobrászról: „Ott megnéztem másnap reggel, néhány órával a halál beállta után. Életében se ragyogott arcáról olyan intenzíven minden remek tulajdonsága, mint ebben a halál utáni órában. Szaladgáltam . . . festené le valaki. . . Az én kezemben is reszketett a ceruza . . . Végre fényképészt vittem oda". 203 Móricz Zsigmondnak azonban természetes gondolata lehetett a maszk-rendelés, mivel ő már apjáról is őrzött egy arclevonatot. 204 A további szövegbe valószínűleg egy tévedés került: amikor Hatvanyék és Ferenczy Béni már a szanatóriumban voltak, akkor Csinszka oda nem érkezett meg, hiszen a tanúk egybehangzó állítása szerint korábban ment el. De igaz is lehet, hiszen Beck. Ö. Fülöpöt sem említették, aki pedig maga írta: „Ott a lépcsőházban összetalálkoztam Hatvanyné Windsloe [sic!] Christaval 1-s Ferenczy Bénivel. Elém vághattak, autón érkeztek, de nem hoztak magukkal gipszöntőt, aki a maszkot elkészítse. Most akartak ilyenért elindulni, de visszamentek velem a halott szobájába, és érdeklődéssel nézték a mi munkánkat. Fiatal szobrász volt mindkettő, valószínűleg sohasem láttak ilyent. A negatív forma elkészültével elmentem a gipszöntő mesterhez megbeszélni az első, valamint a további példányok kiöntését. Majd visszaindultam a szanatóriumba, ahol már más kollégák is nekiláttak ilyen maszköntésnek. Megérkezett Csinszka is, sokan összegyűltek a szobában, úgyhogy jobbnak láttam szerszámaimat összeszedve távozni". 205 És kik voltak a kollégák, akik szintén öntöttek maszkot? Az eddigi anyag figyelembevételével végül is — Ferenczy Béni sikertelen kísérletét leszámítva — csak Vedres Márk neve merül föl komolyan. Emlékirataiban Beck ö. Fülöp az előbbiek után meglepő fordulatról ad számot: „Harmadnap elmentem a kész maszkért, de csodálkozásomra Hatvány már elvitte volt autóján. A gipszöntő mentegette magát, őneki azt mondták, a maszk őket illeti, nem engem, és mivel azonnal ki is fizették, mégpedig az általam kialkudott összegnél is dúsabban, hát nem kételkedett benne, hogy az így jól van. Mit tegyek most? Ügy határoztam, hallgatok. Tudtam, Hatvány nagy segítségére volt Adyéknak a hosszú betegség költségeinek előteremtésében, azt is tudtam, a Vörösmarty Akadémia összes költségeit ő viselte, tehát m Uo. 264. 1. 202 Uo. 227. 1. 203 Uo. 314. 1. m Móricz Bálint maszkja ma is a Móricz-hagyatékban található. Móricz Virág szívessége folytán láthattuk. 203 L. Beck, 317. 1.
