Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
terjesztésükről az Akadémia gondoskodni fog"/ jV Ez azért bizonyítja feltételezésünket, mert két halotti maszk ugyanarról a tetemről nem különbözhetett annyira, hogy párhuzamosan mindkettőt érdemes legyen sokszorosítani. A jeles nap története ezzel az ikonográfus számára lezárult. A tetemet még a halál napján fel is öltöztették. Ezúttal szívesen idézzük Franyó Zoltánt: ,,Miután a szobrász elkészült a halotti maszkkal, Móricz Zsigmond az ápolónő segítségével felöltözteti Adyt sötétszürke ruhájába — ez volt a hűséges, nagy barát utolsó baráti szolgálata"/' 8 Ha nem is ez volt az utolsó, mégis valahogy így lehetett: Móricz Zsigmond addigra már magára vállalta a temetés gondját, s másnap már a sírhelyről, koporsóról kellett tárgyalnia, hát visszatért a szanatóriumba felöltöztetni a tetemet. Talán ő zárta, záratta le Ady Endre életének utolsó színhelyét. Szebb is, igazabb is ez így, mint ahogyan az akkor már gyenge emlékezetű Steinfeld Nándorné 1985-ben írta : Csinszkánál „Bandi szobájába bezárkózott Nándor és Móricz Zsigmond, sírtak és zokogtak. Siratták a drága barátot. Aztán mentek Adyt öltöztetni. . . Nándor adta az ingét, Zsiga bácsi a nyakkendőjét adta rá, szegény szívére a Csinszka arcképét Török Károly tette, és hárman adták rá sötét, elegáns ruháját. Idegent nem engedtek hozzányúlni"/' 0 A költő szívére helyezett fénykép másutt is fölmerül. Nagy Andor elmondja, hogy Csinszka vele küldte a szanatóriumba a halott csecsemőkori képét (és nem a magáét). 50 Móricz Zsigmond visszatérését magyarázza az is. hogy a délelőtti látogatók egyike megjegyzi: üres a szekrény. 51 Valószínűleg Móricz hozta el a ruhát a szanatóriumba, hogy felöltöztesse a tetemet. A felsoroltakon kívül sokan látták még a halottat. Riportszerű leírást ad például „a koporsó párnáján" fekvő Adyról Kosztolányi Dezső. 52 Biztosan a szanatóriumban látta a tetemet, mint annyian, akikről nem tudunk, és mint azok, akik megírták benyomásaikat. Idézzük fel azokat a megnyilatkozásokat, amelyeket ismerünk, most azzal a céllal, hogy amennyire csak lehet, rekonstruáljuk azt a vizuális közeget, amely az Ady halottas ágyánál megjelent képzőművészekre hatott. A harmincas számú a második emeleten kicsi különszoba volt. A legtöbben csak messziről, mások mögül láthatták Adyt. És sokan csak tudták, hogy ott van. „Kint az előszobában idegen emberek tolongtak: látni akarták a halott költőt. Ismeretlen kisasszonyok, akik imádták ... és komoly, megilletődött arcú fiatalemberek, bölcsészek talán. . ," 53 Maga Virágos Péter, Ady életének egyik tanúja is csak ezt mondhatja január 29-én az újságírónak: „tegnap még láthattam az üvegen át az arcát". 54 Ha ezt szó szerint értjük, akkor arra gondol43 A Vörösmarty-Akadémia Ady Endre szobráért. Pesti Napló 1919. febr. 4. 30. sz. 5. 1. '•8 L. 7/4. 785. 1. • L. 7/15. 1476. 1. L. 7/13. — Farkas Olivér és Bicskey István teológus hallgatóknak köszönöm a csecsemőkori fénykép szerepének magyarázatát. A keresztény hitvilágnak a reformátusok által különösen hangsúlyozott tétele szerint a megtérés és üdvözülés egyik fontos feltétele a gyermekké válás. Ennek az elgondolásnak alapja az a Krisztusnak tulajdonított bibliai mondat, hogy „Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kis gyermekek, semmiképen nem mentek be a mennyeknek országába". Máté 18. 3. Vö. még: Lukács 18. 16.. Lukács 18. 17., Márk 10. 15. és Máté 19. 14. — A Steinfeld Nándorné szövegében (1. 49. sz. jegyzet) megjelenő variáns egy meg nem értett szakrális cselekedet profanizálódásának példája. 51 L. 7/10. 52 Kosztolányi Dezső: Ady feje. Pesti Napló 1919. jan. 29. 24. sz. 1—3. 1. • L. 7/17. 54 [Lestyán Sándor] (L. S.): Virágos Péter. Vörös Lobogó 1919. jan. 31. 6. sz. 6. 1.
