Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
hatunk, hogy a halál másnapján még be lehetett tekinteni egy zárt, üveges ajtón keresztül. A leírások és a fénykép alapján összeállíthatjuk, hogy mi minden volt a „kis, benyíló oldalszobában". 55 A Magyar Hírlap munkatársa 10 év múltán fölkereste a helyet, és így írta le a kórtermet: „Nagy, világos ablakai vannak. Erkélyéről kilátni a havas ligetre. A széles vaságy mellett kis hálószekrény, a fal mellett nagy lógós szekrény, függöny az ablakon, mosdó az ajtó mellett.. ." 56 Akik az ágyat 1919. január 27-én látták, mind kicsinek találták. Bizonyosan azért, mert Ady testes ember volt. És a tetem „Egészen kinyúlt, a hatalmas testének kicsi is a nagy ágy, meztelen lába az ágy rácsán túl ér". 57 Az ápolónő beszámolójából kiderül, hogy az ágy közelében volt az inspekciós orvosnak szóló „villamos gomb", és hogy két lámpa volt a szobában. 58 Franyó Zoltán késői emlékezésében szerepel „az éjjeliszekrény villanylámpájának zöld üvegernyője". 59 Az ablak délelőtt nyitva volt. Ezt Lukács Gyula is megjegyzi, és Hatvány Lajos is úgy mondja el a halál tudatosulásának folyamatát, hogy első gondolata az volt, csukják be, hiszen beteg van a szobában, aki megfázik. 60 Az ágy mellett, az éjjeliszekrényen virágcserepek. Zilahy Lajos gyöngyvirágnak és muskátlinak, Lukács Gyula az utóbbit ciklámennek látta. Lukács leírásában szerepel egy állótükör is, ő ennek párkányán vélte látni a növényeket. Talán csak elképzelte, hogy az ágy melletti asztalon Ady árva ceruzája feküdt. 61 Nádas Sándor cikke szerint „Szék áll az ágy mellett, rajta néma telefon. Az asztalon gyöngyvirág, elhervadt rózsa s az orvosságos üvegek, kámforos alkohol, éter". 62 Szőnyi Lajos említett fotóján látszik az ágy mögött egy paraván is, a rajzoló egy Thonet-széken ül, a falon telefonkészülék vagy elektromos jelzőberendezés sötét foltja és egy kábel látható. Lukács Gyula is említi a telefont, amely szerinte egy kis asztalon állt. A szobát a halottal és az őt körülvevő szerelvényekkel legérzékletesebben Móricz írása idézi föl: „Itt van az élet minden apró tárgya, a csengőzsinór, a lámpa, a telefonhuzalok zavarják a vonalakat, de ez a fej fényes nyugalom, mindeneknek fölötte való". 63 ' S ha elképzeljük a délelőtti halottas szobát, látjuk, hogy " L. 7/17. 50 L. 7/1. '•>' L. 7/10. 68 L. 7/16. 59 L. 7/4. 784. 1. 60 L. 7/10. és 7/8. 34. 1. 01 L. 7/10. — Több helyen, több változatban is olvasható egy közkeletűvé vált legenda Ady utolsó kézvonásáról. Hírlapi meséjét, amely szerint Ady utolsó órájában palatáblát és krétát kért, de csak egy ,,A" betűt tudott leírni, a Magyar Hírlap idézett cikkírója, (-ács), korábbi szövegek alapján költötte. Lestyán Sándor közölt valószínűbb változatot a Vörös Lobogóban megjelent s ugyancsak idézett cikkében, amely szerint Török Károly említette, hogy Ady utoljára, még otthon, nevének első betűjét tudta csak leírni egy névjegyre. Franyó Zoltánt becsaphatta emlékezete, amikor 1957-ben, Tiszaíá;'-beli cikkét írva úgy vélte, hogy Ady akkor írta az „A" betűt egy névjegyre, amikor Lestyán mint az ő megbízottja január 21 körül meglátogatta a költőt. A legvalószínűbb, hogy Ady a szanatóriumban már egyáltalán nem tudott írni, mert olyan béna, gyenge állapotban volt. (L. erre Baróti Lajos orvos visszaemlékezését. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hangtár.) Ilyen részletek leszögezését nemcsak Ady jelentősége indokolja, hanem az a tény is, hogy a mesék előbb-utóbb hamis relikviákat is teremtenek, amelyek lassan eltorzítják a költő személyiségének képét. Jellemző példája ennek az a fekete tábla, amelyet nemrégiben a Petőfi Irolalmi Múzeumnak ajánlottak föl. Rajta „Ady utolsó írása"-ként valamely haldokló kusza betűivel egy kínrímekkel előadott versike volt olvasható az angyalkákról, akiknek nem kell annyit öltözni, mint a betegnek. C2 L. 7/14. 63 L. 7/10. és 7/11. 268. 1.
