Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

Schweitzer Pál: Ady vezérversei (Állomások a művészi önszemlélet alakulásának útján)

A magyar líra legismertebb, legtöbbet idézett darabjainak egyike az Űj versek prológusa. Sokat foglalkozott vele az Ady-irodalom is.

5 így nem egykönnyen mondható gyökeresen új erről a tizenhat soros versről. De hát nem is ez a feladatunk elsősorban. Sokkal inkább az, hogy a fenti elvek szerint rendszerezzük mindazt, ami kibontható a versből. Akármilyen jól ismerjük ezt az Ady-művet, újraolvasván két benyomásunk lesz a legerősebb. Egyrészt a honfoglalásra és a magyar előidőkre utaló metaforák nagy száma tűnik föl, másrészt az új melléknév gyakorisága. Hat alkalommal fordul elő a versben az új ; a második szakasztól fogva strófánként kétszer. Üj honfoglalás megy végbe a versben. Önportréként pedig így határozhatjuk meg: a költő — azaz Ady — mint új honfoglaló. Az egész országot lázas izgalomban tartó 1905-ös évben, amelynek vége felé a vers megszületett, az események sora idézte föl egy új honfoglalás lehetőségét, illetve annak vészjósló kilátását, hogy szertefoszlik ez a lehetőség. Országos jelentőségű, a nemzet életében sorsfordulattal kecsegtető politikai küzdelmek közvetlen részesévé vált akkor Ady. A januári választásokból győztesen kikerült koalíció napról napra növekvő ellenszenvet ébresztett benne. Cikkek sorában vette föl a harcot a pártszövetség parlagi nacionalizmusával és reakciós politikai manővereivel. Lapja, a Budapesti Napló, Ősztől fogva a koalíció ellenfele, a darabont-kormány félhivatalosa lett, ő pedig az újság mellett most már a kormány sajtóirodájának munkatársaként is folytathatta a küzdelmet a koalíció ellen az európai Magyarországért. Programjának rövid foglalata: „Bevezetni Európát a magyar rónára, mely Vajk megkeresztelése óta hiába várt Európára." S rögtön föl is oldja a metaforákat: „Zsellér magyaroknak életet ígérni. Jogokat adni a jogtalanoknak. Fölruházni a meztelent. Megállítani a menekülő forradalmat, melyet a Cunard Line szállít el tőlünk. ... Naiv álmok helyett kenyeret adni."

6 Állásfoglalásai nyomán joggal látta magát a magyar nemzet legjobb hagyományai és az európai magyarság eszméje megújítójának. Erdély képviselte szemében ezeket a hagyományokat. Az ő példáján bizonyította, hogy magyarság és Európa összekapcsolása, összeötvözése a hagyománynak és az újításnak új honfoglalással ér föl: „És Erdély látott elsőnek mélyen be Európába. Jött a nagy égszakadás, jött a protestantizmus, és Erdély érezte a legjobban, hogy ez lesz az ötödik, hatodik vagy nem tudom, hányadik honfoglalás, de az lesz. S odakapcsolta magát Európához. Lelkébe engedett mindent, ami jött, s produkálta a legmerészebb s a legmagyartalanabb produkcióit: az egészen újat."

7 A koalíció hazafias handabandázóival viaskodva fordul Ady figyelme a honfoglaló magyarsággal kapcsolatos fogalmak felé. Harci pozíciójának erősítése végett hangsúlyozza a maga ősi magyarságát. De ez a gesztus egyben kitörölhetetlen nyomot hagy önszemléletén is : „ .. . e sorokat író csekély ember B Benedek Marcell: Ady-breviárium. Bp., [1924.] Dante K. II. köt. 16—18. 1. — Schöpflin Aladár: Ady Endre. Bp., [1934.] Nyugat-kiadás. 46—47. 1. — Vezér Erzsébet: Ady Endre élete és pályája. Bp., 1969. Gondolat K. 146—149. 1. — Király István: Ady Endre. Bp., 1970. Magvető K. I. köt. 207—216. 1. és Balogh László: Mag hó alatt. Bevezetés Ady költészetének jelképrendszerébe. Bp., 1976. Tankönyvkiadó. 18—28. 1. elemzései, illetve megállapításai a legtanulságosabbak. Fejtegetéseim során számos ponton értékesítem őket. 0 Az ige veszedelme. Budapesti Napló (a továbbiakban: BN) 1905. okt. 21. L. Ady Endre összes Prózai Művei. I—X. Bp., 1955—1973. Akadémiai K. (a továbbiakban: AEÖPM) VII. köt. 31. 1. 7 Egy ismeretlen Korvin-kódex margójára. Figyelő 1905. ápr. 217—220. 1. AEÖPM VII. 20. 1.