Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál
„Az ágy jobb oldalán egy széken ül Móricz Zsigmond. Kezében papír, ceruza. Riportot ír a halott Adyról. Merően néz a halottra, percekig nézi, aztán gyorsan ír egy-egy szót". 64 S ott fekszik mellette Ady Endre, „Egy merev test a puszta ágyon, mélyen a vaságyon, fekete szegény tetem, egy lepedővel letakarva, a fekete, kendővel felkötött arc, odavetve az ágyra, hidegen, a haja a barna párnán". 65 Hatvány Lajos is így látta meg: „csak kis vászonlepelbe takartan". 66 Délelőtt még „A matracok s a vánkosok oldalt a földön fekszenek", s a költő feje „borzasán nyugszik egy barna kapricon". 67 A halotti lepel később állítólag Hatvány Lajoshoz került, de hagyatékában már nem található. Aznap még biztosan „Fehér lepel borítja nyakig". Lukács Gyula leírása szerint „Feje alatt nincs párna", csak „valami barna pokróc öszszehajtva". 68 S a halott „sárgán és dacosan" fekszik. „Sárga nyersselyem ing van rajta, a nyaka meztelen . . . sápadt, csaknem mosolygós az arca, a jobb szeme fölött kis vörös folt, az életben pattanás lehetett." 69 Ady bőrének ez a kis hibája Móricz egy alig korábbi feljegyzésében is szerepel: „Láttam a homlokán jobbfelől a kis sebhelyet, valami gyerekkori seb emléke, lekapart himlőhely .. ." 70 A kortársak mind szépnek látták a halottat. „Ott feküdt. . . mereven, büszkén, csodálatosan kiegyenesedve, fölvetett fejjel, repülve a mindenségben ... Olyan volt, mint egy isten .. . Felséges és szép és megnyugodott és kiteljesedett és idvezült. . .". 71 Móricz Zsigmondot annyira megindította ez a látvány, hogy még évek múltán is csak könnyek között tudott róla beszélni. 72 Talán nemcsak azért szépült meg Ady, mert kisimultak a vonásai, mint minden halottnak, hanem azért is, mert nem látszott „kétfelől két hatalmas platinafoga". 73 ' Már novemberben is nagyon beteg volt, „húsos alsóajka lepetyhüdt, széles metszésű szája . . . valósággal szétmállott". 74 S most „Fehér ajka, a vértelen, mely Jeremiás és Ezekiel szavával ordította felénk a közelgő vészt,... kegyetlenül egybecsukódott". 75 „A két ajak .. . keményen harapózik össze — ami szeszély és rángás játszott körülötte, mind elbékült —, és egy római imperátor fönséget idézi."' 6 Móricz úgy látja: „Csak a szája fájdalmas". 7 ' Látta-e őt Szép Ernő, vagy csak leírta kifejezésteljes, szép mondatát: „Levágta magát a halálnak vánkosára vad barna hajjal"? 78 Zilahy szerint „fekete haja C1 L. 7/10. 05 L. 7/11. 267. 1. « L, 7/8. 34. 1. 07 L. 7/14. cs Li 7/10. 09 L. 7/9. 4. 1. 70 Idézve 1. 7/12. — Ez a sebhely egy retusálatlan Székely Aladár-fotón is felismerhető. Valóban régóta viselte Ady. Hogy Móricz még a maga számára írt jegyzetben is hangsúlyozza gyerekkori eredetét, annak a magatartásnak jellemző megnyilatkozása, amellyel Móricz minden Ady vérbajával összefüggésbe hozható momentumot tagadni igyekezett még önmaga előtt is. (Vö. indulatos cikkét Nékám Lajos rektori székfoglalójáról: Mai napok. Ady. Nyugat 1930. nov. 1. II. köt. 641—6*3. 1.) 71 Móricz Zsigmond beszéde 1930-ban. Idézve 1. 7/12. 72 Vö. Marék Antal: Magyar írók utolsó órái. Magyar Album 1941. III. köt. 8—15. 1. 73 Móricz Zsigmond feljegyzése. Idézve 1. 7/12. Bródy Sándor szerint már Váradon fehér színű, „elefántcsont" műfogai voltak. A későbbi időkből arany fogakra emlékezett. (L. Bródy Sándor: Ady. Április 1919. febr. 5. 5. sz.) W L. 7/3. 1. 1. 75 L. 7/7. 7G L. az 52. sz. jegyzetben i. m. 1. 1. 77 L. 7/11. 267. 1. 78 Szép Ernőtől ez a pár sor jött. Nyugat 1919. febr. 16. — márc. 1. 273. 1.
