Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

W. Somogyi Ágnes: Képzőművészek Ady Endre halottas ágyánál

W. SOMOGYI ÁGNES KÉPZŐMŰVÉSZEK ADY ENDRE HALOTTAS ÁGYÁNÁL Ady Endre 1919. január 27-én 8 óra 15 perckor hunyt el. 1 Teteme legalább 12 órán át nyugodott a budapesti Liget Szanatórium II. emeleti 30. számú szobá­jában. 2 Amikor megkíséreljük felvázolni a szanatóriumi különszoba kérdéses nap­jának történetét, elsősorban ikonográfiaelméleti céllal tesszük. S nem csupán azért, mert minden sokszor-ábrázoltnak az ikonográfia történetében forduló­pont a halál, amely természetes cezúra az elsődleges (közvetlen élményből fa­kadó, személyes találkozás vizuális élményét is közvetítő) ábrázolások és a má­sodlagos (emlékező vagy még áttételesebb: a vizuális élményt eszmei képzettel helyettesítő) művek között, hanem azért is, mert nem hiszünk az elsődleges ábrázolásoknak az ikonográfiái utóélettel szembeni mindenkori fölényében. Egyetértve ugyan Rózsa Györggyel, ,,a történeti ikonográfia feladatát a tör­téneti valóság hiteles ábrázolásainak feldolgozásában" 3 ' látjuk mi is, meggyő­ződésünk azonban, hogy személyek ábrázolástörténetében megalapozatlan és alapvetően művészetellenes az az ikonográfusi és muzeológusi gyakorlat, amely éppen a hitelesség fogalmának félreértésével vagy formális értelmezésével, a képzőművészeti alkotás elemzése nélkül, eleve az ábrázolt életében készült portrék mögé rangsorolja az ikonográfiái utóélet termékeit. Ez a szemlélet me­rev szobrot, befejezett dolgot csinál az élő, eleven, holtában is hatni képes gazdag személyiségből. Ez az egyszerűsítés abban a tévedésben gyökerezik, amely a képzőművészet mondandóját — összetévesztve azt annak megjelenési formájával és hatásmechanizmusának eszközével — csupán a formában és nem valódi lényegében: az ábrázolt személyről, annak jelentőségéről való gondol­kodásban keresi. Az ikonográfiái értékelés során (amint talán általában a portré művészet­történetében is) el kell különítenünk egymástól a fényképezés (filmezés) fel­1 Az időpontot a szanatóriumi ápolónő nyilatkozata alapján közöljük. (L. Nádas Sándor: Ady meghalt. Pesti Napló 1919. jan. 28. 24. sz. 3. 1. és Nagy Andor: Ady Endre meghalt. Világ 1919. jan. 28. 24. sz. 5. 1.) Ez eltér Vezér Erzsébet megfogalmazásától: ..hajnalban . . . lélegzett utolsót". (Vezér Erzsébet: Ady Endre alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 19G8. Szépirodalmi K. 231. 1.) 2 A gyógyintézet nevét gyakran tévesen említik. A Park és Liget Szanatóriumnak csak gazdasági hivatala volt közös. L.: Dr. Nagy Károly: Hol halt meg Ady Endre? Esti Hírlap 1977. máj. 3. 102. sz. 6. 1. A szobaszámot több tanú egybehangzó kijelentése alapján közöljük. (Vö. Lestyán Sándor, Nagy Andor és Lukács Gyula alább idézett cikkei.) Más adatot csak Ady Lajosné könyve ad. Szerinte a szoba száma 38. (L. Az ismeretlen Ady. Közli Ady Lajosné. Bp., 1942. Béta. 412. 1.) Elképzelhető, hogy ez egy korábbi szobát jelöl, ahonnan Adyt, Hatvány Lajosné szóbeli közlése szerint, később szállították át abba a külön­szobába, ahol meghalt. A költő holttestének elszállítása a Szegedi Napló 1919. jan. 29-i híradása szerint „tegnap" este történt. Ha ez a hír valóban a megjelenés napján kelt, akkor a tetem másfél napig feküdt a szanatóriumban, de kérdés, hogy a betegszobában-e. 3 Rózsa György: Iconographia Csokonaiana. Irodalomtörténeti Közlemények 1973. 6. sz. 707 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom