Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)
M. Pásztor József: Ady eszméinek térhódítása az ifjúság soraiban az ellenforradalmi Magyarországon
A fővárosi érteimiségi mozgalmak közül a Bartha Miklós Társaság nyer legnagyobb befolyást ebben az időszakban. E szervezetet 1925-ben a diplomát szerzett jobboldali-nacionalista diákvezérek hozták létre politikai céljaik érdekében. A belügyminiszteri engedélyt működésükhöz csak 1928-ban kapták meg, s ettől kezdve ankétok, előadássorozatok rendezésével, valamint sokszorosított, majd nyomtatott kiadványokkal, értesítőkkel hívták fel magukra a figyelmet. Az általuk képviselt értelmiségi-ifjúsági csoportok Adyval történő találkozását és Ady-kultuszuk kibontakozását Híd c. irodalmi, művészeti és társadalmi folyóiratuk dokumentálja. A lapot az Erdélyből Budapestre szakadt egyetemisták és fiatal értelmiségiek Collegium Transsilvanicum névvel jelzett tömörülése adta ki 1927 áprilisától. Ök voltak azok, akik Ady nevével vették fel a harcot az apák nemzedékével, illetve azok társadalmi és világnézeti programjával. Hogyan jutottak el Adyhoz? A személyes hatást és ösztönzést a szlovákiai Sarló-mozgalom vezetőitől kapták. A bátorságot és az eszmei alapot Makkai Sándor Magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete c. könyvéből. Erőt merítettek továbbá Móricz Zsigmond és — elsősorban — Szabó Dezső ellenzékiségéből, illetve ez utóbbi ,,új magyar ideológiájá"-ból. A Híd köré tömörült fiatalok Ady-kultuszt teremtő tevékenysége az 1927 novemberében megjelentetett Ady-számmal kezdődött, folytatódott az Ifjú szívekben élek c. röplap kiadásával 1928-ban, s betetőződött ,,A magyar ifjúság Ady Endre ünnepsége" megszervezésével 1928 májusában. 31 Egyetlen társadalmi osztály fiainak, illetve egyetlen világnézet híveinek nem kellett Ady nevét segítségül hívniuk, hogy a szellemi — vagy éppen fizikai — atyákkal szemben saját ideológiájuk igazát bizonyítsák. A munkásosztály fiai, a szocialista eszmét fiatalon magukévá tevő értelmiségiek a forradalmi Adyt kapták örökségül. Kassák Lajos a magyar ifjúság külön útjáról szólva meg is fogalmazta ezt, mondván, hogy a munkásifjúság „fejlődési útja nem lehet az apák útjának egyenes megtörése", mert azok forradalmi örökségét vállalniuk és továbbvinniük kell. 32 A szervezett munkásság fórumain az ifjúmunkások és értelmiségi barátaik nap mint nap találkoztak Ady forradalmi verseivel, s ők maguk előadókként, a szavalókórusok és énekkarok tagjaiként terjesztették, népszerűsítették az Ady-műveket. Aktuálisnak tartva az Ady-kívánta társadalmi átalakulást, részt vállaltak az Ady-kultusz ápolásában. A forradalmi magyar költészet folyamatát hirdetve Csokonai, Petőfi, Ady, majd József Attila nevével hirdettek műsorokat, és sohasem feledkeztek meg egyetlen Ady-évfordulóról sem, amikor is a szervezett és szocialista munkásmozgalom képviseletében hitet tettek az igazi Ady mellett. Ady életművének vállalásával keresték és találták meg a kapcsolatot a más társadalmi osztályból jött Adyhivőkkel. Szegeden József Attila és baráti körének, majd a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjainak együttműködése valósult meg a Munkásotthon fiataljaival. Debrecenben az Ady Társaság vezetői számára nem volt ismeretlen a „Margit", a város munkásotthona és annak fiatalsága. A fővárosi Bartha Miklós Társaságban e kapcsolat odáig jutott el, hogy a társaságon belül illegális kommunista sejt alakult, amely szemináriumokat is tartott. A szemé31 Híd. Irodalmi, művészeti és társadalompolitikai folyóirat. Kiadja a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete. Szerkesztő Csanády György. Megjelent: Bp., 1927—1928.; Ifjú szívekben élek. A magyar fiatalság hitvallása Ady Endre költészetének történelmi tanulságai mellett. Bp., 1928. A „Híd" kiadása az egyetemes magyar ifjúság közös Ady Endre ünnepsége alkalmából. — Az ünnepségre szóló felhívás a Híd 1928. májusi számában jelent meg. 32 Kassák Lajos: Hozzászólás. Századunk 1930. máj., 5. sz. 339—347. 1.
