Láng József szerk.: Tegnapok és holnapok árján. Tanulmányok Adyról (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1977)

Tverdota György: Ady öröksége József Attila életművében

lyekben részletesen beszámolt arról, hogy 1912-től kezdve egyre kevésbé tudott felmelegedni Ady verseinek egy része iránt. Beismerte, egyike volt azoknak, akik úgy gondolták, hogy Ady, ha nem is hanyatlik, de hullámvölgybe került. Másokat is megnevezett, köztük Ignotust, akik szintén hajlottak e vélemény felé/

1

'

2 A halottak élén kötet szerkesztésének kérdéseiről adott tájékoztatásából pedig kibontakozik előttünk, mennyire elterjedt vélemény volt a háború idején irodalmi körökben Ady hanyatlásának fikciója/'

3 Noha tévesnek ítélte ezt a nézetét, és kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy Ady életének utolsó éveiben is továbbfejlődött, mégis, konkrét verselemzéseiben, versértelmezéseiben nem tudta teljesen levetkőzni korábbi idegenkedését. Ö volt az egyike azoknak, akik azt vallották, hogy Adynak nem egy közepesen sikerült vagy egyenesen gyenge verse van/'

4 Az ellenkező véleményt nem egyedül Földessy képviselte. Babitsnak az volt az elképzelése, hogy Ady szerves szimbólumépületet alkotott, amely túlnő az egyes verseken, és amely a kevésbé jelentős műveknek is önálló jelentőséget biztosít. (Mellesleg ebben a vonatkozásban Adyt Dantéhoz hasonlította.)

45 Ha így gondolkodunk, igen közel jutunk Földessy Gyula Ady versei egy részét túlértékelő felfogásához. Babits, míg ebben a kérdésben közel állt FÖldessyhez, két lényeges területen a leghatározottabban szembefordult a Földessy-féle állásponttal. Ez utóbbi ugyanis nemcsak a kor legnagyobb költőjét, de legnagyobb gondolkodóját, filozófusát is látta Adyban.

40 Babitsnak itt sem kellett kétségbe vonnia Ady költői nagyságát ahhoz, hogy hangsúlyozza, túlzásnak tartja a „filozófus Ady" fikcióját. Ady írásaiból szerinte semmiféle filozófiai rendszert nem lehet öszszeállítani, sem rekonstruálni. Filozófiai műveltsége nem volt mély.

47 A másik ütközési pont közöttük az Ady ritmusáról folytatott vita volt. Itt nincs terünk a vita szakmai kérdéseivel foglalkozni. Lényeges számunkra csupán az, hogy Földessy itt is az Ady-kultusz szellemében járt el. Ady ritmikai újításainak olyan értelmezést adott, amely eltúlozta ritmusalkotói eredetiségét, és kortársai rovására túlhangsúlyozta szerepét a modern versritmus kialakításában.

48 Babits itt is igyekezett tárgyilagosabb lenni: Ady ritmusalkotói ere42 Hatvány Lajos: Ady világa. Wien, 1924. Pegasus. 3., 21. és 61. 1. — Ua.: Ady és a „mecénás". Népszava 1924. nov. 9—14. — Ua. : Ady a kortársak közt. Bp., 1927. Genius. 58—62. 1. 43 Hatvány Lajos: Ady a kortársak közt. Bp., 1927. Genius. 59. és 66—71. 1. — Ua.: Ady és a „mecénás". Népszava 1924. nov. 9—14. 44 Hatvány Lajos: Ady világa. Wien, 1924. Pegasus. 52—57. és 61—66. 1. — Ua.: Ady-Múzeum és Ady-vüága. Népszava. 1924. nov. 1—5. — Ua.: Ady és a „mecénás". Uo. 1924. nov. 9—14. — Ua.: Ady a kortársak közt. Bp., 1927. Genius. 59—67. 1. 45 Babits Mihály: Tanulmány Adyról. Nyugat 1920. 128—147. 1. Persze Babits nagyon is jól tudott különbséget tenni az értékes és a kevésbé jelentős Ady-versek között: 1. Antológia. (Anthologia Hungarica). Uo. 1923. I. 394—397. 1. — Azt a gondolatot, hogy Ady versei együtt, kötetben nagyobb hatásúak, mint külön-külön, hogy a folyóiratközlésben szürkének tetsző költemények testvéreik között „kivirulnak", más szerzőknél is megtaláljuk. L. Fenyő Miksa: Ady Endre. Nyugat 1911. II. 675—677. 1. — Ignotus: Űj kötet Ady. Uo. 1914. 227—229. 1. — Hatvány Lajos: Ady világa. Wien 1924. Pegasus. (Bár Hatvány különbséget tesz a versek fontossága és esztétikai színvonala között: Ady-Múzeum és Ady világa. Népszava 1924. nov. 1—5.) De ezt a gondolatot Babits fejleszti legkövetkezetesebben Ady költészetére vonatkozó pozitív értékítéletté. 46 Földessy Gyula: Ady Endre. (Tanulmány és ismertetés). 1919. Klny. a Huszadik Századhói. — Ua.: Ady és verse. (L. Ua.: Ady-tanulmányok. Bp., 1921. Ethika. 9—11. 1.) 47 Babits Mihály: Tanulmány Adyról. Nyugat 1920. 128—147. 1. — Ua.: Megjegyzések Földessy Ady-könyvére. Uo. 1921. I. 472—478. 1. 48 Földessy Gyula: Ady Endre. (Tanulmány és ismertetés.) 1919. Klny. a Huszadik Századból. — Ua.: Ady-tanulmányok. Bp., 1921. Ethika. Ady és verse c. rész. Az Ady-versek versszakok, verssorok és szótagszámok szerint való egész összefoglalása.