Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

RADNÓTI-PROBLÉMÁK - Melczer Tibor: Szocialista ihletettség a kései Radnóti-versekben

MELCZER TIBOR SZOCIALISTA IHLETETTSÉG A KÉSEI RADNÖTI-VERSEKBEN Mint a császár új ruhája, áll előttünk a nyílt titok: sokan, és nemcsak a nagyközönség, de a szaktudomány művelői köréből is, nem adnak hitelt a kései Radnóti szocializmusának. Túl, mint minden életműnek, így a Radnótiénak is kétségtelenül meglévő paradoxonain, ennek fő okát több interpretáció azon egyoldalúságában kereshetjük, amely ott is mozgalmi hatásról beszél, ahol az valójában nem, vagy alig érvényesül, és szem elől téveszt, vagy nem kellően motivál nem egy egyértelmű, szocialista megnyilvánulást. Nem vizsgálva (legalábbis itt és most!), hogy az ő sajátos szocializmusa mennyire felelt meg a marxista értelmiségi kritériumainak, abban a szakirodalom többé-kevésbé egyetért, hogy az Üjhold-ig a szocialista forradalomba vetett reménye, s a szocializmussal való érzelmi azonosulása ténykérdés. Ekkori mozgalmi kapcsolatai is bizonyítottak. És, bár tudjuk, hogy a költő világnézete megrázkódtatásokon át fejlődött (a proletkult kérdése, József Attila esete, a moszkvai perek stb.), mégis mutatis mutandis, a mozgalmi témák és motívumok folytatólagosságáról beszélhetünk 1938-ig. A mozgalmi témák és motívumok e második, az Űjholddal kezdődő szakasza a spanyol polgárháborúhoz kapcsolódó versekkel, 1937-ből a Hispánia, Hispániá-val és a Federico Garcia Lorcá-val zárulnak, de nem vezethetőek tovább, a polgárháborús reminiszcenciákat tartalmazó Első eclogánál, vagy legföljebb az 1939 májusában írott Csütörtök-ig hosszabbítható meg a sor. És a mozgalmi motívumok 1943-ig nem is jelennek meg a verseiben. Tegyük hozzá: még ezópusi nyelven sem, mert ezek a motívumok 1938-ig mind rejtetten, mind nyíltan igen egyértelműek voltak, és azok lesznek, minden eufémia nélkül, 1943-ra ismét, és nem is csak a jövendőnek szánva, hanem részben publikusan! Á kor elleni tiltakozás, a szabadságvágy általános, de rendkívül határozott megfogalmazása persze ott van e négy-öt éves intervallum nem egy nagy versében és kisebb műveiben is következetesen. De mozgalmi motívumokról 1943 végéig nem beszélhetünk. Ekkor születik meg a Mint észrevétlenül ars poetica értékű vallomása az ő igazi elkötelezettségéről (1944-ben a Magyar Csillag-ban közzéteszi!), a Nem tudhatom..., ugyancsak a dolgozók Magyarországának elkötelezett homage-a folytatja a sort, majd a Nem bírta hát... 1944-ben. (közreadja a Népszava március 5-i számában, — két héttel a német megszállás előtt!), hogy még Borból is üzenjen az ő hovatartozásáról. Mi azonban az oka a négy-öt évi szünetnek? 1937-ben betiltják a Gondolat-ot, ahol első oldalon jelent meg a Hispánia, Hispánia, mind válságosabb helyzetbe kerül a Spanyol Köztársaság, hogy 1939 márciusára Madrid is elessék, Hitler pozíciói megerősödnek, megkötik a szovjet—német szerződést, majd 1939. szeptember 1-én kitör a II. világháború, és, hogy ezek miként vetültek rá a hazai történelemre, s Radnóti Miklós személyes sorsára, aligha kell kommentálnunk. A hazai munkásmozgalom pedig (bár Radnóti világnézete nem 119