Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)
JÓZSEF ATTILA-PROBLÉMÁK - M. Pásztor József: József Attila folyóirata, a Valóság
kapták a lap terjedelmének egy részét saját problémáik és célkitűzéseik propagálására. Ezt a részt az egyetemisták illegális kommunista csoportjának irányítója, Fejtő Ferenc szerkesztette — a párt kulturális munkája irányítóinak megbízásából. 3 Madzsar József és Sándor Pál — a „megbízók'' — ekkor a féllegális kommunista folyóiratot, a Társadalmi Szemlé-t szerkesztették, s lapjukban a Valóság munkatársai közül — József Attila meiiett •— töoben szerepeltek. A politikai nyomozó főcsoport 1934-es egyik jelentésében ezek: név szerint is fel vannak sorolva: „A »Tarsadalmi Szemlé«-vel összekapcsolt forradalmi írók csoportjának tagjai: dr. Madzsar József, dr. Sándor Pál... Újvári Imre az »Együtt« munkatársa, . .. Remenyik Zsigmond az »Űj Föld« egyik szerkesztője, dr. Danzinger Ferenc orvos A költőtársak közül Radnótinak és Forgácsnak biztosított helyet maga mellett József Attila. A kiválasztott három vers az osztályharcra figyelmeztetett. „Kaszák villannak az egen" — kezdi József Attila az Eső című versét, s a golyók kopogását idézi. Radnóti az oszló „proletárhalottak"-ra figyelmezteti párizsi japán barátját, Hiroshit — az Emlékezz, Hiroshi! címen közölt versében. Forgács már a Tőkecserép címben utal a tartalomra: tőkés és proletár erők elkerülhetetlen összeütközésére. A költészet volt a témája Lakatos Péter Pál kritikai írásának, melyben a Babits Mihály által összeállított Üj anthológia című kötetet bírálta. A témát azonban politikai-világnézeti mondanivalója kifejtésére használta fel. Megállapította, hogy a kötet „egy pusztuló gazdaságitársadalmi rendszer dokumentuma", mely „ezerszer jellemzőbb Babits Mihály arculatára, mint a 33 költőére", akiket ő felvett antológiájába. József Attila esetében hamisítással vádolta, mert a költői terméséből történő válogatás „egyenes meghamisítása annak a fejlődésnek, amit József Attila megfutott, letagadása a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verskötetnek, mely József Attilát a proletariátus legtudatosabb költőjévé emelte". Bálint György színikritikájában Bus Fekete László, Bónyi Adorján és Halász Ernő alkotásairól állapította meg, hogy azok koruk és polgári osztályuk „ideológiai lényegét" fejezik ki: rajongást „a felsőbb osztályokért", a nagytőkések „glorifikálását", s hogy a komoly témákat is „idilli humorba és érzelgős morálba" burkolják. A szépirodalmi alkotók közül Gorkijt mint szocialista publicistát mutatta be Fejtő Ferenc — egy franciául megjelent cikkgyűjteménye ismertetésében. Lukács György pedig Goethe alkotó életútjának dialektikus elemzését végezte el: a természettudós, az államférfi és az alkotóművész világnézetének problemaitkáját vázolta fel. A Valóság ideológiai-világnézeti profilját tükrözték az elméleti írások — és írók. Az egyik lapaljon Marxot idézte a szerkesztő: „Szocialista ember számára az egész úgynevezett világtörténelem nem egyéb, mint az embernek az emberi munka által való megteremtése." Ez a filozófiai megállapítás a dialektikus materializmus valóságszemléletének sarkköve. Ennek elméleti és gyakorlati jelentőségét öt írásban igyekezett tudatosítani a szerkesztő. Engels ismeretlen levele és Végh István ismertetése Engels Feuerbach-könyvéről egyrészt arra figyelmeztetett, hogy „a dialektikus materializmus alkalmazása, tehát a valóság felismerése, épp olyan érdeke a proletariátusnak, mint amilyen érdeke a Fejtő Ferenc: József Attila az útmutató. Bp. (é. n.) 4 Litintern, (A Forradalmi Irodalom Nemzetközi Szövetsége, ezelőtt Nemzetközi Proletárírók Szövetségének tevékenysége). M. kir. rendőrség budapesti főkapitánysága politikai nyomozó főcsoportjának XXXVIII. számú referátuma. Bp. 1934.
