Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

A HÚSZAS ÉVEK SZOCIALISTA IRODALMÁNAK KÉRDÉSEIBŐL - Botka Ferenc: A marxizmus alkotó alkalmazásának útján (Mácza Jánosról)

Nem kétséges, a csak hibákra figyelő szem nem egy tévedést vagy túl általánosan indokolt következtetést találhat Mácza itt bemutatott munkájában. Aki azonban a szerző gondolkodásának tendenciájára és a későbbi tanulmányköteteiben, mint például A fejlett kapitalizmus művészete Nyugaton (1929) vagy az Alkotómódszer és művészi örökség-ben (1933) kibomló koncepcióra figyel, az valós méreteiben érzékeli a Mácza-örökség kiemelkedő jelentőségét. Mácza törekvése, hogy szerves egységben láttassa az elemzett mű társadalmi genezisét és formai-esztétikai értékeit, bizonyos tekintetben megelőzte kora kritikai gyakorlatát. Mint ahogy az avantgárdé tapasztalatainak alkotó felhasználását szorgalmazó nézetei is a szó szoros értelmében úttörő szerepet játszottak kora művészetpolitikájában. E félig még mindig „elfeledett" életmű megérdemli, hogy kiemeljük a homályból, s méltó helyre állítsuk: esztétikai és művészetelméleti irodalmunk legértékesebb marxista hagyományai közé. •