Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

A HÚSZAS ÉVEK SZOCIALISTA IRODALMÁNAK KÉRDÉSEIBŐL - Merva Mária: Illyés Gyula és az ifjúmunkás mozgalom

MERVA MARIA ILLYÉS GYULA ÉS AZ IFJÚMUNKÁS MOZGALOM Illyés irodalmi indulását tulajdonképpen az 1928-ban megjelenő első verskötetétől, a Nehéz föld-tői számítja az irodalomtörténet. Az ezt megelőző életszakasz, a párizsi emigráció és annak közvetlen előzményei: kevéssé ismert, homályos, épp ezért kissé legendás. A Kora tavasz, a Hunok Parisban, valamint versek és néhány kisebb lélegzetű írás vall ez időszak, az ifjúkor forradalmiságáról. Mindez irodalom. A tények feltárása a filológia dolga. Ez a dolgozat, a tények objektív vizsgálatából következtetve, Illyés forradalmiságának sajátos arculatát próbálja megragadni. Illyés 1921-ben hagyta el az országot. Emigrációjának okairól, e lépés közvetlen előzményeiről nyilatkozik a legkevesebbet életrajzi vonatkozásokkal át- meg átszőtt életművében. Talán mert oly sok minden fonódott egybe akkor a lélekben, oly sok „oka" volt ennek az emigrálásnak. Politikai események, ezek belső visszhangja s még a gyermekkorban gyökerező indíttatások egész sora motiválta ezt a lépését. Csak egyik vagy csak másik oknak az említése s döntő indokként való beállítása adott esetben hamis képet festhet az emigránsról, okot adhat a túlzásokra, torzításokra. Az egész kérdéskomplexum megírása regényt kívánna, de ettől visszatartja az írót bizonyos szemérem és egyes — félreértéseken alapuló — kritikák rossz íze: ,,... úgy érzem, az irodalmi ábrázoláshoz — ha az embernek a megtörtént eseményekben volt valamiféle szerepe — kell egyfajta szemérem, tartózkodás. Ez teszi roppant nehézzé számomra ezeknek a témáknak a megírását. .. Semmi esetre sem igyekeztem, és ezután sem igyekszem a valóságosnál szebbé festeni magam, nem akarok sem valóságos, sem vélt forradalmi tevékenységgel kérkedni." „Mosakodásnak tetszene, ha egyértelműen szocialista gondolkodásomat kellene bizonygatnom •— erről nem írhatok, ezt nem tehetem."

1 Kényszerű és választott út volt ez egyszerre. Külső és belső kényszer, tényleges politikai ok és kalandvágy egyaránt szerepet játszott benne. Tizenkilenc éves volt akkor. Forradalmár. Túlzás nélkül hozzátoldható: természetesen. Elsősorban ösztönös forradalmár, mint minden ember kamaszkorában. De ehhez még olyan korban is élt, amely önként kínálta a lehetőséget e forradalmiság tudatossá válásához. Illyés forradalomba született. A fiatalság eredendő elégedetlensége találkozott a végsőkig felfokozódott tömegelégedetlenséggel. Az ifjúi képzelet, amely a lehetőségeket végtelennek hiszi, egy volt akkor egy egész ország képzeletével. A forradalmi ösztön itt kiélési teret kaphatott, haladó eszmét szolgálhatott; elvvé, magatartássá válhatott. Illyés 1916-ban kerül fel Pestre. A gimnázium negyedik osztálya után az Izabella utcai felsőkereskedelmi iskolában folytatja tanulmányait, „ ... hogy ez se hiányozzék az életemből — jegyzi meg később életének erre a szakaszára i Illyés Gyula: Minden jót — az utókornak. Hajszálgyökerek. 1971. 473—474. 1. 29