Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

ADALÉKOK A HARMINCAS ÉVEK SZOCIALISTA IRODALMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ - Illés Ilona: Adalékok Gereblyés László szerepéhez a franciaországi ellenállási mozgalomban

ILLÉS ILONA ADALÉKOK GEREBLYÉS LÁSZLÓ SZEREPÉHEZ A FRANCIAORSZÁGI ELLENÁLLÁSI MOZGALOMBAN Rég megtanulta, élni mitsem érne, ha cél se volna, sem veszély soha. (Búvár) A harmincas években egyre fokozódó osztályelnyomás következtében számos baloldali író kényszerült elhagyni Magyarországot. Az emigráció főiránya ekkor elsősorban Franciaország. A népfrontkormány idején, a harmincas évek közepén itt még működhettek baloldali szervezetek, sőt a háború kitöréséig a kommunista párt is legálisan működhetett. A már korábbról emigrációban élő haladó magyar írók nagy része már itt dolgozott. Több mint egy évtizede itt élt Bölöni György, Kémeri Sándor (azaz Bölöniné, Itóka), Löffler A. Pál, Gyomai Imre, ide került Tamás Aladár, Földes Ferenc. Egész írói kör szerveződött, amely a haladó magyar irodalmat ápolta francia földön. A 30-as évek végén érkezettek bekapcsolódtak ennek a körnek a munkájába, itt folytatták tovább azt a tevékenységüket, amelyre odahaza már nem volt lehetőségük. Közéjük tartozott Gereblyés László is. Az itthon már ismert nevű író, szociográfus, kommunista lapszerkesztő, az állandó rendőri megfigyelés és a bizonytalan egzisztencia miatt hagyta el az országot. Börtönnel a háta mögött, állás nélkül, betiltott folyóiratával tarthatatlannak érezte itthoni helyzetét. Szinte kapóra jött számára a Práger kiadó ajánlata, hogy korábbi szociográfiai munkái után, amelyek a magyarországi textilipari, építő- és sütőipari munkások életkörülményeiről szóltak,

1 készítse el az angliai Leeds ipari város munkásszociográfiáját. Gereblyés legális úton, 1938 elején Párizsba utazik, itt remélve engedélyt és vízumot a továbbutazáshoz. Többhónapos várakozás után tudja meg, hogy nem juthat el Angliába, mert a magyar hatóságok nem voltak restek jelezni, hogy számukra politikailag megbízhatatlan, s így nem adott számára vízumot az angol követség. Haza szintén nem térhetett, így egyetlen lehetőség kínálkozott számára, az, hogy Párizsban maradjon. Itt körülveszik régi barátai, ők intézik el, hogy az Emberi Jogok Ligája közbenjárására megkapja a párizsi letelepedési engedélyt. Azonnal bekapcsolódik a magyar szellemi életbe, hamarosan cikkei jelennek meg a Szabad Szó-ban, s az induló Üzenet-nek, Tamás Aladár lapjának címadója, majd cikkírója lesz. 1938. novembr 7-én hivatalosan is megalakul a Párizsi Magyar Írók és Művészek Köre, amelynek szervezéséből Gereblyés is részt vállal. A kör munkáját a rendszeres megbeszélések, viták jellemezték. Gereblyés ezeken a vitákon minden alkalommal részt vesz, hozzászól, újabb találkozókat szervez. A kör 1 A tanulmányok a Válasz 1937. február, május, szeptember, 1938. februári számában jelentek meg.