Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

ADALÉKOK A HARMINCAS ÉVEK SZOCIALISTA IRODALMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ - Illés Ilona: Adalékok Gereblyés László szerepéhez a franciaországi ellenállási mozgalomban

irodalmi estjein a magyar irodalmat ismertető előadások hangzanak el. Az 1939 januárjában megrendezett Ady-ünnepségen Gereblyés László Ady és a fiatalok címmel tart nagy sikerű előadást. Kapcsolatba kerül az emigráns írók közvetítése révén a francia irodalom jeles képviselőivel, Aragonnal, Tzarával. Az 1938. július 23-án és 24-én megrendezett írókonferencián

2 Aragon felolvasta a magyar írók deklarációját is, amelyet Gereblyés László és Földes Ferenc fogalmaztak.

3 „Az Anschluss után, az emberevő óriás német szomszédunk lett és kész rávetni magát hazánkra — szól a nyilatkozat. — Azért fordulunk Önökhöz, a nemzetközi kultúra mestereihez a magyar intelligencia nevében ... segítsék őket minden erejükkel, mert segítve őket, erős gátat fognak építeni önök a kultúra védelmében, szemben a barbár támadással." A konferencián jelen voltak Aragon, Theodor Dreiser, Rosamond Lehman, J. R. Bloch, Jean Cassou, Amade Ugolini, Claude Avelin, Langston Hughes, Ernst Toller, Vitezslav Nezval, Tristan Tzara, Anna Seghers, André Chamson. A konferencia a deklarációt, elfogadása után, szabályzatába beiktatta. Az 1939 májusában megnyílt nemzetközi konferencián (Conférence Internationale pour la Défense de la Paix, la Démocratie et la Personalité Humaine) ugyancsak részt vett Gereblyés, mint az Üzenet egyik küldötte. Az emigráns írók szorosan kapcsolódtak a francia baloldali szervezetekhez, s igyekeztek munkájukban részt venni. A kommunista emigráns magyar írók szervezete a Francia Kommunista Párt keretein belül vállalt feladatokat. Álláspontjukat a Szabad Szó 1939. április 1-i száma fogalmazta meg: „Mi, franciaországi magyarok Franciaországot második hazánknak tekintjük — sa fasiszta Németországot közös ellenségünknek" — folytatódik a cikk. Gereblyés ugyanezt a gondolatot fogalmazta meg Farsang című versében: Hátha megértik! ... hátha messze szórják, Méghogyha szitkom nem is francia. Hiszen ha szórom, érettük is szórom, bár nem vagyok e földnek a fia. Gereblyés költészetének internacionalizmusa valójában francia földön teljesedett ki. A szélesebb horizontra nyíló kitekintés, a nemzetközi mozgalom ismerete új hazát és tágasabb küzdőteret nyitottak számára. A nemzetközi összefogásban biztosítékot látott a győzelemre. Ez a szemlélet íratta vele a haladó szellemi erők összefogására buzdító emlékezetes cikkét, amely annyi támadást vont maga után/

1 Az elsőrendű feladat — fejtegeti Gereblyés — a fasizmus megfékezése, ezért kell az összefogás, a nagyobb erő, hiszen az ellenség közös. Egyesülni kell a francia néppel a fasizmus elleni harcban, s erre a harcra a magyar íróknak is fel kell sorakozniuk. 1939. szeptember 26-án a Francia Kommunista Pártot a német—szovjet egyezmény és a III. Internacionálé háborúellenes deklarációja miatt törvényen kívül helyezik. A betiltás után a magyar mozgalom szervezetei is széthullottak. Tagjai azonban továbbra is kitartottak a most már illegalitásba kényszerült 2 Association des Ecrivains pour la Défense de la Culture. 3 A deklaráció a Szabad Szó 1938. augusztus 6-i számában jelent meg. 4 Gereblyés László: A szellem egysége. Üzenet, 1939. április 2.