Kabdebó Lóránt szerk.: Tanulmányok a két világháború közötti hazai szocialista és antifasiszta irodalom kérdéseiről (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 12. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1976)

RADNÓTI-PROBLÉMÁK - Tolnai Gábor: A Radnóti-kutatás kérdései

volt kapcsolatának tanulmányozásával. (Eddig csupán a Gondolat-nál való tevékenysége nyert kidolgozást egy egyetemi doktori disszertációban.) — Ehhez a problémakörhöz tartozik a marxizmus klasszikusainak — eddig csupán a bizonyosan olvasott művek felsorolására szorítkoztunk — a fiatal Radnótira tett befolyása, valamint Lukács György alkotásának — lényeges feltárandó kérdés ez is —, tanulmányaira, cikkeire, kritikáira gyakorolt hatása. Radnóti nemegyszer név szerint is idézi — ez is állásfoglalás volt a Horthy-korban — a szellemtörténész Lukács műveit, leggyakrabban A lélek és formák-at. Név szerint természetesen nem, azonban citálás nélkül fel-feltűnik írásaiban a marxistává lett tudósnak is egy-egy gondolata. Maga Lukács is szokta volt többünknek mondani, hogy örömmel fedezi fel József Attila, Bálint György és Radnóti cikkeiben, tanulmányaiban a maga gondolatainak termékenyítő hatását. Ez a névsor részünkről még kiegészíthető. Tovább lépve, kidolgozatlan — most már a művészi formára térve — Radnóti lírájának a nagy elődökhöz, a közvetlen előtte járókhoz, valamint kortársaihoz való viszonya. Csupán néhány példát említve: — Füst Milánnak és Kassáknak a költő részéről is gyakorta emlegetett példaadása évtizedek óta szerepel cikkekben, tanulmányokban. Filológiai alapossággal azonban mindeddig senki sem nyúlt a kérdéshez. •— Babits emberi vonásainak és művészetének Radnóti személyiségére és művészetére tett benyomásainak tanulmányozása éppen csak megkezdődött, egy egyetemi disszertáció keretei között. — A közvetlen előtte járók sorában — érintőlegesen szerepel az eddigi irodalomban — a fiatal Illyés módszerének az ugyancsak fiatal Radnótinál fellépő termékenyítő befolyása. — És, nem lehet említés nélkül hagyni József Attilához fűződő emberi és művészi szálait. József Attila — úgy szoktam mondani — akként tekintett őreá, ahogy a nagyobbik testvér tekint a kisebbik testvérre. Az 50-es évek legvégén, Révai József kérésére összefoglaltam kettejük emberi kapcsolatának történetét. A kézirat nyilván megtalálható Révai hagyatékában. Az emberi kapcsolatokon túl azonban feltárásra vár a költői módszerben megfigyelhető összecsengések kérdése. — Ugyancsak feltárandó költői törekvéseinek közvetlen kortársaival való összefüggése, valamint az őt követő fiatalabb nemzedékre tett befolyása, személyes érintkezések során, költészetével, s Bálint György szűkszavúan tömör recenzióira emlékeztető kritikáival. — A most mondottakhoz kapcsolódva, nem nyert még részletezőbb elemzést Radnóti a tanulmányíró sem, kritikusi tevékenysége hasonlóképpen. — Visszakanyarodva az ezt megelőző kérdéssorhoz: vajon kellően tisztázottak-é a régi hazai hagyományokhoz, Balassihoz, a Károli-bibliához, Csokonaihoz, Berzsenyihez, Aranyhoz fűződő élményei? Csupán a Károli-biblia és az Arany-kérdés tanulmányozása kezdődött meg ugyancsak egyetemi disszertáció keretei között. — De vajon világosan állnak-é előttünk külföldi költői élményei, amelyeknek egy része műfordításain keresztül követhető nyomon, Szapphótól és Tibullustól Apollinaire-ig. De nemcsak nyomon követhetők, hanem egyik-másik idegen költő éppen fordítások által tett hatást fejlődésére; vannak Radnótinak verssorai, amelyek először műfordításaiban nyerik el csírázó formájukat. Hadd mondjam meg, hogy a műfordító Radnóti alkotásának egy része ugyancsak doktori diszszertációban kapott eddig valamelyes elemzést. Az eddigi munkálatokban csak érintett, de részletes elemzést igénylő problémáit a Radnóti-kutatásnak folytathatnám tovább. így hangsúlyozzuk még, hogy elmaradás van alkotásainak stilisztikai analízise terén, és — hogy egy ilyen példát is említsek — nem mindennapi tanulsággal járna lírájának az