Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)
II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései
nek, amit egy helység vagy adott földrajzi egység nyújt, legyen ez a tájra vagy a tájban található művészi alkotásokra, építményekre vonatkoztatható. Megvalósítandó irodalmi topográfiánk is arra törekszik, hogy számbavegyük az egyes helységek, falvak, városok, országok minden számbajövő magyar irodalmi vonatkozását. Ennek szellemében megszerkesztendő kézikönyvünknek számon kell tartania, hogy íróink hol születtek, megvan-e szülőházuk? (Található-e erről a szülőházban emléktábla? Nincs-e az emléktábla tévesen más épületen?) Topográfiánk keretébe tartozik íróink iskolázása, különösen a fontosabb írók esetében. Az irodalomtörténet-írás régi igazsága, hogy igen sok tanulsággal járhat egy alkotó szellemi alakulása folyamatának pontos ismerete! Tudnunk kell az író váltakozó iskoláiról, korábbi századokban ez sokszor még gimnáziumok esetében, de universitasokról beszélve évszázadokon át külhoni iskolázást, peregrinálást jelent. Városonként tüntetjük fel az író pontosabb utazásait, sőt, még a különböző helyszíneken született műveket is a helységekhez kötve kell számításba vennünk. A XIX. századtól számolhatunk az írók és olvasók találkozásaival, Kazinczy írói útjaitól kezdve Móricz Zsigmond különböző városokhoz kötődő felolvasásain át napjainkig érdekes sorozat rajzolódik majd ki. A topográfiának a maga által megszabott keretei alapján fel kell tüntetnie az egyes helységekben most is ott élő írókat. Nyilvántartásba kell vennie az egyes városokban, megyékben megjelent fontosabb újságokat, sorozatokat, kiadványsorozatokat. Törekednie kell pontos, de tömör címszavak formájában arra is, hogy jelezze az egyes városok irodalmi érdekű kéziratgyűjteményeit, régebbi és értékesebb könyvtárait. Az életrajz folyamatát rajzolva természetesen rögzítenie kell a topográfiának az egyes írók halálozási helyét, s ha tudni lehet, meg kell adni az író sírjának pontos helyét. (Ez egyben az író sírjának védelmét is szolgálja!) A topográfiának természetesen nemcsak az ismert és nagy nevű írók alakját kell nyilvántartania. Számos író működését idővel homály borítja, jóllehet, helyi jelentősége tagadhatatlan. Ferenczy Teréz, múlt századi írónőnk, aki 1853-ban lett öngyilkos, mégpedig wertheri körülmények közt, kölcsönkért pisztollyal, a topográfia Nógrád megyei fejezetében. Szécsény helységnévnél, a szülőhelyénél kell, hogy címszót kapjon. 2 Más esetekben maga az író jól ismert, csak egyes helyekhez fűződő kapcsolatait kell szinte detektívszerű aprómunkával felderíteni, pl. Krúdy Gyula és Várpalota kapcsolata alig egy évtizede ismert. A topográfia vázolt adatsora tehát született (szülőház), itt élt, itt tanult, itt járt, itt halt meg (a halálozás helye), itt születtek művei, az íróhoz kapcsolódó emlékhely (emlékmúzeum, sírhely), szellemi centrum (folyóirat, kiadványok), emléktábla, szobor, illetve városonként részletezett könyvtár és kézirattár címszavakból áll össze. Ennek esetenkénti bővülése, változása természetesen elképzelhető. A topográfiai címszó szükségszerűen járuléka minden egyes esetben a címszóhoz kapcsolódó térkép. Néhány kísérlet eddig is térképpel kapcsolódott. Teljesen sematikus — csupán egy körrel jelölve az irodalmi helyeket — térkép található az említett szakköri munkában, A magyar irodalom helyi hagyományaiban. A térkép (Glaser Lajosné munkája) hét mellékleten található, több megyét von össze, külön Budapest hiányzik. Ugyanilyen sematikus — körökkel jelölő — térkép látható Günther Diethel munkájában, Reiseführer für Literaturfreunde c. irodalmi útikönyvében. A Guide littéraire de la France már Carte2 A helyi jelentőségű írókról: Molla5' Károly: Ujabb szempontok a helytörténetírás műveléséhez, Soproni Szemle, 1943. 162. 1.
