Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései

természete szerint számos szemelvénnyel is a feldolgozott írók műveiből. A tájhoz kötődés tudatáról az első lényeges dolgozat 1936-ban született, Hantos Gyula Magyar tájak, magyar kiválóságok c. füzetére gondolok. Vázlatos sorozatban felsorolja, hogy ki hol született a történeti Magyarország területén, adatsorát számunkra használhatatlan módon fekete négyzethalmazzal vetíti térképre, minden személyre annyi négyzetmillimétert szánva, ahányszor két sort ír róla a Pallas-lexikon. Somogyi József Magyarország tehetségtérképe c. cikkét a Révai-lexikon elemzése nyomán állítja össze.

H Az újabb összefoglalások közül topográfikus szemléletű az Irodalmi emlékhelyek Borsodban c. kötet, bár csak emléktáblához, szoborhoz kapcsolva veszi fel a megye íróit, említi a miskolci kódexet, a miskolci Nemzeti Színházat is. írók ábécéjében halad, bár ad a kötet végén földrajzi mutatót is. A szöveggyűjtemény és az írói életrajzok gyűjtése a két kiadásban is megjelent Veszprém megye irodalmi hagyományai, itt is csak járulék a földrajzi mutató. A másik típus a helyi irodalmi esszé. Ilyen Tüskés Tibor már többször emlegetett szép kis esszésorozata, különnyomat a Jelenkor 1969—1970. évfolyamából, sajnos, annyira rejtett kiadvány az állószedésből újra paginait szép kötet, hogy a Magyarország — Honismereti bibliográfia is csak az eredeti 14 folytatást ismeri. A győri, megyei KISZ-szervezet „rejtett", tehát ugyancsak üzleti forgalomba nem kerülő kötete, Z. Szabó László Győri irodalmi kistükre, mely többet ad az ígért, képnél, soproni alkotókról is hoz figyelemre méltó portrékat. Mindkét helyi irodalmi esszégyűjtemény jeles topográfiai anyagot tartalmaz, és mindkét szerző a készülő topográfia Baranya, illetőleg Győr megyei szakértője lehetne. További anyaggyűjtésre ad módot a számos kiváló bibliográfia, melyek közül számunkra fontos A magyar irodalom története bibliográfiája 1772-ig. A készülő sorozat első kötete beszél az irodalomtudományi bibliográfiákról, felsorolja a hazai, és számunkra fontos, külföldi könyvtárakat. Az irodalmi élet keretei fejezetben városonként kapjuk a nyomdatörténeti írásokat, ugyanígy a hazai és külföldi iskolázás helyeit, a külföldi intézményeket országonként és azon belül, városonkénti részletezésben. Helyi bibliográfiákból (pl. Dankó Imre: Baja irodalma, Varga Károly: Pécs bibliográfiája, Nagy Dezső: Cegléd bibliográfiája) fontos helyi irodalmi adatok nyerhetők. Cegléddel kapcsolatosan Petőfi-, Ady-, Jókai-vonatkozásokat gyűjt össze a szerző, de megtudjuk, hogy itt járt iskolába Toldi Ferenc, magyar szót tanulva. Ez a bibliográfia — több mint hetven fontos" irodalmi topográfiai tételt tartalmazva — tulajdonképpen rejtett kiadvány, 500 példányban készült. Kihez jutott el egyáltalán? További topográfiai adatok várhatók a megyei hírlapokat összefogó bibliográfiákból, ilyen is több áll már rendelkezésünkre. (Pl. Borsod, SzabolcsSzatmár, Vas megyékből.) Ujabb topográfiai anyagot rejtenek, bőségesen, nívós feldolgozásokban a sokszor húsz-huszonöt évfolyamon is túllépett helytörténeti folyóiratok, mint pl. az 1933 óta megjelenő Vasi Szemle, vagy az 1937-ben indult Soproni Szemle. 14 Hantos Gyula: Magyar tájak, magyar kiválóságok. Bp. 1936. Nemcsak írókat dolgoz fel. Vö. Somogyi József Magyarország tehetségtérképe. Társadalomtudomány, 1942. 57—75., és Sz. Pulszky Henriette: Hol született és ki volt az apja a 200 legkitűnőbb magyar tudósnak? Budapesti Hírlap, 1936. jan. 1..