Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Irodalmi muzeológia az országban - Kovács József László: A magyar irodalom topográfiai kérdései

A főváros kerületei közt folyt televíziós vetélkedő a kerületek lokál­patriótáit is a szülőföldjük múltjának felderítésére indította, ebből részben tanulmánykötetek, részben adattárak születtek. A Józsefvárosi lexikon beveze­tője szerint „másfél év alatt készült el, ami csak széles társadalmi összefogással volt lehetséges. A kilenc tagú szerkesztőbizottság mellett több mint 50 szerző írta a lexikon cikkeit, melyek felsorolják az itt megjelent lapokat, a hosszabb ideig itt lakó írókat, sőt a kerülethez kötődő regénytémákat is regisztrálják, mint Jósika: Egy kétemeletes ház Pesten, Jókai: A gazdag szegények, Molnár: Pál utcai fiúk, Karinthy Ferenc: Ezer év (dráma), Fejes Endre: Rozsdatemető c. regényét. A lexikon irodalmi topográfiai anyagát regisztrálja néhány címszó egymás után: Erkel Ferenc, Erkel Színház, Erzsébet Népakadémia, Esti Hír­lap, . . . Evangélikus Országos Könyvtár, Evangélikus Teológiai Akadémia stb. Somogyi Agnes Adattára a XV. kerületről rögzíti a kerületben, Rákospalotán lakott Babits Mihály, Peterdi Andor, Várnai Zseni, Zajti Ferenc adatait, Babits­ról Éder Zoltán könyve nyomán kisebb fejezet kerekedik ki, ugyanígy József Attila rákospalotai illegális szemináriumairól. Itt említjük meg, hogy Lengyel Dénes Honismeret és irodalom című szakköri útmutatója ugyancsak tartalmaz egy válogatott általános fejezetű, Budapestre és a megyékre vonatkozó bibliográfiát, melyet ugyancsak tekinthetünk némi kiindulásnak. Különösen hasznosnak érezzük a szakköri füzet azon útmutatását, mely a vidéki tanárképző főiskolák helyi irodalmi szakdolgozatait sorolja fel megyénként. A nyíregyházi és a pécsi főiskolák magyar tanszékein található anyagot ugyancsak be kell vonni topográfiai feldolgozásunkba. 15 7. A topográfia határai A magyar irodalom helyi hagyományai bírálói felvetették a mű területi felmérésének kérdését. „Elsősorban a tudományos rendszerezés szempontjából érdemes lenne kiegészíteni, újra kiadni egy olyan összeállítást, amely nem szorítkozik a mai Magyarország területére, hanem külföldi anyagot is feldolgoz. Különösen fontos ez a magyar irodalom esetében, ahol a területi változások következtében nem egy nagy írónknak fontos működési helye, sőt szülőhelye más állam területén van. De az iskolai gyakorlat is sokat nyerne ezzel" — fejtegeti Bohus Magda, és hozzáteszi: az irodalmi helyi hagyományokból kiderül, hogy Ady hol szállt meg, mely vendéglőkben írta verseit, melyik lakásban jár Móricznál, csak az nem, hogy hol született. 13 irodalmi emlékhelyek Borsodban. Vö. 6. sz. jegyzet.; Tüskés Tibor: A pécsi irodalom kistükre. Jelenkor kiadása, 1971.; Csomor bibliográfiája csak az 1969—1970-ben megjelent folyta­tásokat ismeri.; V. Kovács Sándor—Stoll Béla—Varga Imre: A magyar irodalomtörténet biblio­gráfiája. Bp. 1972.; Dankó Imre: Baja irodalma. Baja. 1957.; Varga Károly: Pécs bibliográfiája. Pécs. 1963.; Nagy Dezső: Cegléd bibliográfiája, i960. A szerző elkészítette Pest megye bibliográfiá­ját is, kézirata a Pest megyei Levéltárban.; Józsefvárosi lexikon, Bp. 1971.; Adattár a XV. kerületről. Bp. 1971.; Lengyel Dénes: Honismeret és irodalom. (Szakköri útmutató.) Népművelési Propaganda Iroda, 1970. (A helyi irodalom bibliográfiájában több hibával.); Lengyel Dénes: Irodalmi kirándulások. Bp. 1974. Ha iskolai segédkönyv is, használható irodalmi topográfiai vázlatként. Hasznos a megyénként megadott irodalom és megyei képanyag is.; Szabó László: Balassagyarmat az irodalomban. 1972.; Heitler László füzetei, pl. Irodalmi hagyományok Pápán. Pápa. 1974., hasznos funkciót ellátó kompendiumok. Irodalmi kistopográfiával érnek fel Miklós Róbert új kiállítási katalógusai: A Duna melléki Petőfi-emlékházak. Kecskemét. 1974., és ugyanő: A Katona József-emlékház. Kecskemét. 1974. Egy város és egy író kapcsolatának magas rendű elemzése Tőrös László monográfiája: Arany János Nagykőrösön. Nagykőrös, 1974.

Next

/
Oldalképek
Tartalom