Illés László szerk.: Irodalom és múzeum. Tanulmányok az irodalmi muzeológiáról (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 11. Népművelési Propaganda Iroda Kiadó,Budapest, 1974)

II. A MÚZEUM KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKÁJÁRÓL - Kiállítások - Baróti Dezső: Irodalom a tér dimenzióiban

BARÓTI DEZSŐ: IRODALOM A TÉR DIMENZIÓIBAN A következőkben az irodalom térbeli megjelenítésére, közelebbről az írói emlékházak, emlékszobák és különösen az irodalmi kiállítások különböző típusaira, a bennük bemutatott anyagra, továbbá az anyag ábrázoló- és kifejezőeszköz gyanánt való felhasználására és térbeli elrendezésére vonatkozó ismereteinket szeretnénk — némiképp monografikus igénnyel — összefoglalni. Az összefoglalás s a véle együttjáró problémafelvetés elsősorban a Petőfi Irodalmi Múzeum s ezen belül e sorok írójának tapasztalatain alapul. Ez alkalommal tehát, már csak a szűkre szabott terjedelem miatt sem tekinthet ki a régebbi hazai kezdeményezésekre vagy az olyan külföldi rokonintézmények és alkalmi vállalkozások eredményeire, mint pl. a moszkvai Állami Irodalmi Múzeum, a párizsi Victor Hugo-múzeum és a reprezentatív irodalmi emlékkiállításokat rendező Bibliothèque Nationale, a Cseh írásbeliség Nemzeti Múzeuma Prágában, a weimari Klasszikus Német Irodalom Kutatóintézete és Emlékhelyeinek komplex intézménye. (Mellettük természetesen még sok más rokonintézményt említhetnénk meg.) Vállalkozásunk körülhatárolt voltát mégis mentse az a körülmény, hogy tudomásunk szerint e vonatkozásban is első alkalommal történik kísérlet a kérdés összefoglaló tárgyalására. A dolog természetéből következik, hogy az irodalomnak a tér dimenzióiban való megjelenítése sok vonatkozásban mindenütt hasonló eljárásokat teremtett meg s a megjelenítés elméleti problémái is jórészt rokonok. Az egyes nemzeti irodalmak sajátos természetének, a muzeológia célkitűzéseinek s az egyes népek közízlésének különböző volta országonként azonban nem egy sajátos eljárást hozott létre. Olyannyira, hogy kis túlzással az irodalmi muzeológia, és véle együtt az irodalom térbeli megjelenítésének, az írói emlékházaknak és az irodalmi kiállításoknak nemzeti iskoláiról beszélhetünk. Összevetésük, összehasonlító vizsgálatuk mindenképp megérdemelné a fáradságot. Ennek azonban még nem jött el az ideje. Az irodalom vizuális bemutatása érdekében sokat tett a film és a televízió, az ott elért eredmények (sőt kudarcok) tanulságainak céljaink érdekében való hasznosítása, szintén a jövő feladatai közé tartozik. Más részről viszont bizonyára ezek a területek is okulással tanulmányozhatják az irodalmi muzeológia szempontjait és látásmódját. I. AZ IRODALOM TÉRBELI MEGJELENÍTÉSÉNEK MŰFAJAI 1. Az íróotthonok Az írók tárgyi hagyatéka és azok szemléletes, az esetek többségében a tér három dimenziójában való bemutatása iránti igény legkorábbi megnyilatkozását az olyan ház, lakás vagy szoba gondozása képviseli, ahol az író legközvetlenebb 132 környezetének teljes berendezése, bútorok, könyvek, képek, szőnyegek, sőt még