V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
GERSKOVICS, A. ALEXANDR: A „Tigris és hiéna" — Részlet a szerző „Petőfi költői színháza" című könyvéből
GERSKOVICS, A. A,: A „TIGRIS ÉS HIÉNA" (Részlet a szerző „Petőfi költői színháza" című könyvéből)* 1845 őszén Petőfi hol Pesten, hol Szalkszentmártonban tartózkodott, egyik helyen sem időzött egy-két hétnél tovább. Nyugtalan volt és komor: állandó létbizonytalanságban élt. November végén úgy döntött, hogy a telet Szalkszentmártonban tölti, szülei házában. Ekkor írta a Tigris és hiénát. A darabot 1846. január 4-én Pestre vitte, engedélyt kért és kapott a bemutatására. Március közepére várta a darab bemutatóját, amely azonban elmaradt. A dráma témáját a magyar koraközépkorból választotta, műve II. (Vak) Béla uralkodásának idején játszódik. Ez a kor már akkor is érdekelte Petőfit, amikor a pápai kollégiumban tanult (1841 október — 1842 július). A Magyarország történetére vonatkozó első adatokat az ismert hegeliánus pedagógustól, Bocsor Istvántól (1807—1885) kaphatta, aki később tevékenyen részt vett az 1848-as forradalomban, a többi között a nemzetgyűlés követe volt. Történelmi tanulmányai között említésre méltó A magyarok történetének vázlata — Dingha József lejegyzésében. Pápa, 1842. 1 Különösen érdekes témánk szempontjából Petőfi pápai iskolatársának, Bárány Gusztávnak „Korány" (Tavasz) c. kéziratos újságja. E lapban az elbeszélések és versek között egy 1840 márciusában keltezett, „Jaroszláva" c. történelmi esszé is megjelent (a tartalomjegyzék szerint az esszé címe „Borisz és Jaroszláva"); 2 amelyben megtaláljuk a cselekmény vázlatát és a főszereplők jellemzését, abban a formában, ahogyan Petőfi Sándor későbbi színművében ábrázolta.** Bárány Gusztáv lapját Petőfi feltétlenül olvasta, ezt bizo* Izdatyelsztvo „Nauka", Moszkva, 1970. — A kötet e fejezetének rövidített közreadásával a Szovjetunióban folyó Petőfi-kutatások eredményeiből adunk ízelítőt. — Szerk. ** A szerző félreértette a kézirat jellegét. Bárány Gusztáv nem „kéziratos újságot" adott ki, füzete „literatúrai zsengéit" tartalmazza. — A „Jaroszláva" (a tartalomjegyzékben „Borisz és Jaroszláva") öt részből álló elbeszélés, amelyben Vak Béla, Predszláva és Ilona csak az elbeszélést bevezető első részben fordul elő. Fő témája a trónkövetelő Borics és elhagyott szerelmesének véres tragédiája. — Az elbeszélés némely részlete hasonlít Petőfi drámájának egyes szituációira, de a Tigris és hiéna cselekménye, „abban a formában, ahogyan Petőfi Sándor későbbi színművében ábrázolta", nem található meg benne. — Szerk. 1 Ld. a pápai református gimnázium könyvtárában „051" sz. alatt. „A Magyarok történetének vázlata. Irta BOCSOR ISTVÁN oktató Pápán. 1840. évben. Leírta DINGHA JÓZSEF, m. k. által 1842. évben." 2 Ld. a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában a „P-an P. 92." szám alatt őrzött mappát: „BÁRÁNY GUSZTÁV ADOLF: Literatúrai Zsengék. — Korány."
