V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)

GERSKOVICS, A. ALEXANDR: A „Tigris és hiéna" — Részlet a szerző „Petőfi költői színháza" című könyvéből

nyitja a „Korány" utolsó lapján lévő tollpróbája is.

3 Bárány feljegyzése viszont minden bizonnyal Bocsor István előadásai és a kollégium könyvtárában, található történelmi könyvek alapján készült. Bárány így írja le II. (Vak) Béla uralkodásának történetét: „A világtalan Béla . .. neje, Heléna, a szerb Uroziosznak leánya századának hőslelkű királynője ... A lánglelkű hölgynek nem volt elég a trón, ő megesküvék, hogy véresen bosszulja meg férje világtalanságát ; és megtartá esküjét. A kioltott királyi szemekért 68 kevély nemes esett áldozatul az aradi gyűlésen. — A legyilkolt országnagyok rokonai elkeseredve szövetkezének össze bosszulni az elesetteket; Kálmán és Predszlávának gyanús fiát a vak király ellen trónra hívták, s Borics büszke annyától nagyravágyást örökölve sietett Russziából feltűzni a lázadás vérlobogó ját.'"

1 Petőfi természetesen csak történelmi alapként használta fel ezt a vázlatot, sok mindent megváltoztatott benne. Am az egyes jellemek ábrázolása visszatükrözi az akkori pápai diákság történelem-érzékelését, sóvárgásukat a forradalmi tettek után, valamint azt is, mennyire megvetették a hűtlenséget és az árulást. Petőfi darabjában a ..tigris" Borics galíciai fejedelem, Predszláva magyar királyné törvénytelen fia. Predszlávát azért űzték el az országból, mert hűtlen volt a királyhoz. Borics nagy embernek képzeli magát (bár gyáva és vérszomjas), eszelős makacssággal tör a magyar trónra. A „hiéna": maga Predszláva, akinek szívében egyetlen szenvedély maradt, bosszút állni azokon, akik bukását okozták, tehát Sámsonon, aki elcsábította, amikor a trónon ült és Boricson, aki megveti. Predszláva erős, gonosz és ravasz. Kihasználja Sámson és Borics becsvágyát, ráveszi őket, hogy kísérletet tegyenek a trónbitorlásra — ugyanakkor le is akar számolni velük másik fia, a száműzött Saul segítségével. Saul azonban becsületes hazafi, önfeláldozóan szolgálja hazáját és Vak Béla királyt. Ez a darab meséje. A Tigris és hiénáról szóló kritikákban gyakran olvassuk, hogy a dráma Petőfi szubjektív és idealista felfogásáról tanúskodik. Ez a téves kritika a darab hőseinek nézeteit Petőfi nézőpontjával azonosította. Magát a művet ,.a bosszúállás drámájának" minősítették, a fiatal író romantikus, éretlen kísérletét látták benne. Ennek következtében nem tekintették „teljes értékűnek", a közvélemény nem figyelt fel rá. A színdarab igazi súlypontja — nézetünk szerint — nem Borics és Predszláva bosszúálló párharcában, hanem a kor társadalmi-politikai összeütközéseiben keresendő. A Tigris és hiéna a „kiemelkedő személyiségek", a nép akarata ellenére hatalomra törő trónkövetelők bukásáról szól. Petőfi szétoszlatta a királyok és hősök „történelemalakító jogáról" kialakított mítoszt. E tekintetben különösen fontos II. Béla király alakja. II. Béla a feudális anarchia idején lépett trónra, állandó véres viszályok közepette. Még gyermekkorában kiszúrták a szemét Kálmán király parancsára, nehogy később trónra kerülhessen. Bőségesen lenne oka rá, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel, erre ösztönzi felesége is, Ilona királyné. Ám a bölcs vaknak, Béla királynak mindennél fontosabb a béke és egyetértés, békét kíván az országba és az emberek szívébe. Kényszerűség és illúziók vezérlik békeszerző terveiben. Ezt mondja a nemesi gyűlésen: „Ha ép volnék, vezetnélek benneteket csaták, diadalok mezejére .. . Nem lehetek hadvezér, ezért kertész akarok lenni a béke kert3 Uo. a füzet hátsó borítóján vannak PETŐFI SÁNDOR névaláírás-próbái (1842). « Uo. 13—17.