V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)

H. TÖRŐ GYÖRGYI: Adalékok Petőfi „A gyüldei ifjakhoz" című költeményéhez

egykori másodelnökéből az egyesület választmányi tagja. Ó írta be másodikként nevét az egyesület tagnévsorába Î

22 Miként már a tagok többsége is a legmagasabb rangú rétegekből verbuválódott, a Gyülde összejövetelein, a helyiségeiben vasárnaponként tartott hangversenyeken, a Jókai regényhőse, Berend Iván népszerű tudományos előadásához hasonló előadások alkalmával3 az ország legelőkelőbbjei töltötték meg az induláskor még Lipthay Szép utcai lakásában helyet kapott klub termeit: gr. Károlyi Lajos, ifj. Majláth György, gr. Andrássy György főispánok. Luka Sándor, gr. Dessewffy Emil, gr. Festetich Leó stb., Petőfi mégsem tőlük, hanem a klérus gyüldei képviselőitől, a papoktól óvta oly szenvedélyes haraggal versében az ifjúságot. Ez a tény, a költemény négy antiklerikális versszaka a tényleges viszonyok pontos ismerete nélkül azonban alig érthető. Hisz pap tagjai a Nemzeti Körnek is voltak, az alsó papság nagy része általában demokratikus, hazafias szellemű, érzelmű volt. A Gyüldében viszont elsősorban is nem az alsóbb, hanem a főpapság kiemelkedő személyiségei gyülekeztek, másrészt pedig nem is pusztán létszámuk aránya biztosította irányító befolyásukat, hanem maga a klub is nagy részben az ő eszmei alkotásuk volt, s mint ilyen, az ő elgondolásaikat, céljaikat volt hivatva elsősorban megvalósítani. A tagságnak mindkét évben (1845/6, 1846/7) 9 százaléka került ki a legmagasabb egyházi méltóságok betöltői közül (37, ill. 55 főpap) és 6,5, majd 9% (27, ill. 54 fő) az alsópapságból, a plébánosok közül.-"

1 Ez utóbbiak számánál azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy ezek többsége feletteseik felszólítására lépett a tagok közé; beleegyezésüket sem kérve küldték el nekik a tagságukról szóló értesítést, mint erről Jósika Miklós írt 1845. december 4-i levelében Wesselényinek: „Hallom, Lipthay egy rakás Dignitariusnak és papoknak a házhoz küldötte a Gyülde tagságra lett kinevezésüket''. 25 A saját kezű névaláírások azonban azt is tanúsítják, hogy a legelső napokban, az első százötven jelentkező között is már számos egyházi ember lépett a Gyülde tagjai közé.

2(i * Magában véve a papoknak szinte magátólértetődő belépése — nyilván — még nem háborította volna fel Petőfit. Fájdalmas haragja csak akkor támadhatott fel ellenük, csakis akkor próbálta kemény szavakkal eltéríteni tőlük (valóságban elsősorban nem is tőlük, hanem retrográd politikát képviselő klubjuktól) az ifjúságot, mikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a fiatalság egy részét is — 22 L. : uo. 6. lap. 23 L.: Nemzeti Üjság 1845. nov. 13. 719.. nov. 23. 743.. nov. 25. 747. Budapesti újdonságok. 24 A százalékos arányokat a nyomtatott névsorokból számítottuk ki: A közhasznú Gyülde tiszteletbeli, helybeli és vidéki rendes tagjainak névsora betűrenddel s alapszabály c*. 1-ső év. Pesti Gyülde könyv 1845—1846. évre. Pest 1846. — Ugyanaz: 1846—1847. évre. Pest 1847. 25 Jósika Miklósnak Wesselényi Miklóshoz intézett leveleit PÁNDI PAL találta meg és közölte először Tallózás erdélyi levéltárakban II. (Egy Petőfi-vers értelmezéséhez) c. cikkében. L.: ItK 1957. 139. 26 Lipthay Endre esztergomi kanonok, Simunchich Ignác Pest lipótvárosi plébános, Kronperger Antal, Szántófy Antal Pest józsefvárosi plébános, Körmöczi Imre nagyváradi kanonok, Kovács Zsigmond pesti papneveidei elöljáró, Dulovics János lőcsei plébános, Sulyánszky Antal belvárosi lelkész (költő), Mráz Mihály Rókus kórházi plébános, Somogyi Károly pap, a „Religio és Nevelés" szerkesztője, Osvald Ferenc nagyváradi kanonok, Kánitz Lázár pesti papnevelde igazgatója, Ungvári György belvárosi lelkész, Sámuel Alajos belvárosi plébános, prépost (talán tőle kölcsönözte Jókai egyik regényhősének, Sámuel apátnak a nevét?), Bezerédy Miklós püspök, Lipthay Antal esztergomi kanonok, Danilovics Mihály lelkész, Szaniszló Ferenc püspök.