V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
H. TÖRŐ GYÖRGYI: Adalékok Petőfi „A gyüldei ifjakhoz" című költeményéhez
ingyen ebédekkel, kedvezményekkel, kinevezések szerzésével — magukhoz tudták szédíteni a Gyülde urai. Mivel a Gyülde szervezésének egyik legalapvetőbb célja épp a haladó erők szétforgácsolása, bomlasztása volt, ez utóbbit, érthetően, elsősorban a még fiatal, biztos exisztencia nélkül, vagy kis fizetéssel tengődő ifjúság megnyerésével vélték elérhetőnek. Ennek érdekében Lipthay meg is próbált minden tőle telhetőt ; hogy mily sikerrel, erre csak közvetett adataink vannak, mivel a névsorok erre nézve pontos eligazítást nem tudnak adni. Az köztudott, általában ismert, hogy Lipthay a maga Szép utcai lakásában, ill. a Gyülde részére átengedett termeiben korán hozzákezdett az ifjak ingyen etetéséhez, itatásához, ingyen szivarokkal való megajándékozásához. A későbbi személyes visszaemlékezések is elsősorban ezekről tettek említést: „az ifjúság részére ingyen tagság, potya szivarral, lakomákkal, havi segélypénzzel, s nem egy magas pártfogással kínálkozott" — írta Berecz Károly. 2 ' Degré Alajos szerint is „minden mívelt s az értelmiséghez tartozó fiatal embert díjtalanul fölvenni ajánlkozott, sőt, ha kíváncsiságból valaki odavetődött, roppant megvendégelték, csak hogy elvigye a hírét." 28 Az egykori adatok is ezekről az etetésekről, itatásokról adnak hírt: mikor egy Nemzeti Kör-i ifjú kérdezte barátját, „miért szerződött más társulat tagjává? — Azért — felelt az — mert nekem jó étvágyam van, nálatok pedig csak nagy szavakkal tartják az embert." 29 S hogy ezeknek a kortesfogásoknak lett is hasznuk, arról Jósika 1846. január 22-i, Wesselényinek írt levele tanúskodik: „a Lipthay-féle eszemiszom Gyüldéjébe a fiatal mágnások közül még egy lélek sem jár. Éppen az a baj, hogy a jurátusok és megyei ifjúságból szédített többet 80 ifjúnál magához — hogy éppen a giovine hungaria — az úgynevezett ifjú óriás lett a Gyülde-i Specknödliknek és báfstecknek [!] martaléka". 30 — Egy korábbi, december 24-i levele még értékesebb támpontot nyújt arra nézve, hogy mily hatást értek el ez időre Lipthaynak az ifjúság megnyerésére tett erőfeszítései: „nagy részét — fájdalom és gyalázat — vitorlaként hajtható fiatalságunknak trakták és hizelgések által a Gyüldébe csalta, ezek most minden szabad elvűek ellen kész tettleges fellépést biztosíthattak. Üsse meg őket a magas mennykő!" (Az én kiemelésem. TGy.) 3t Az egykorú sajtóban, levelezésekben, sajnos, nem sikerült nyomára bukkannunk, hogy a gyüldei ifjak mily „fellépéséről" tudósíthatta Jósika Wesselényit; de ha az december folyamán történt — Petőfi akkor nem lévén Pesten —, költeménye feltehetően nem annak hatására keletkezhetett. Volt azonban a haladó erőknek még Petőfi pesti tartózkodása alatt, november közepén egy olyan megmozdulása, mely talán nemcsak a demokratikus ifjúságot mozgósíthatta, de — bár erre nincs adatunk — megmutathatta Lipthaynak a gyüldei ifjúságra gyakorolt reakciós tevékenysége hatását is. 1845. november 16-án, vasárnap este több ezres tömeg fáklyás felvonulása ünnepelte a Védegylet megalakulásának első évfordulóját. A fáklyás ünneplők a Kígyó, a Váci, majd a Dorottya utcán vonulva előbb gr. Batthyány Lajost, majd visszafelé jövet a Szervita téren álló Teleki-ház előtt a Nemzeti Kör elnökét, gr. Teleki Lászlót üdvözölték. Mind az ünnepeltek, mind az ünneplők beszédei joggal hívhatták ki a konzervatív erők dühödt támadását. Batthyányi a tolnai követ, Perczel Mór, Telekit „az ifjúság 27 BERECZ K.: Petőfi. Visszaemlékezések. L.: Magyarország és a Nagyvilág 1874. 33. sz. aug. 16. 402—405. és A régi ,,Fiatal Magyarország". Bp. 1898. 10. 28 DEGRÉ A.: Visszaemlékezéseim. I. Bp. 1883. 128—129. 20 L. : Jelenkor 1845. dec. 7. 589. Budapesti napló. 30 L. : PANDI PÁL idézett tanulmányából, ItK 1957. 139. 31 L. : uo.
