V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)

VAYERNÉ ZIBOLEN ÁGNES: Ismeretlen Orlai Petrich-festmény Petőfi otthonából — Petőfi lefoglalt képeinek sorsa

FELJEGYZÉSEK ORLAI FESTMÉNYÉNEK HÁTLAPJÁN nyomát sem leljük sem az egyikben, sem a másikban. Feltehető, hogy a kis festményt maga Jókai helyezte az album lapjai közé, és így történt, hogy előkerüléséig nem vették leltárba, és még a felszabadulás utáni állagjegyzék gondos készítői sem bukkantak nyomára.

3 A kép származását így csak témája valószínűsítette, hiszen Petőfi szeretett Alföldjét ábrázolta, és az a tény, hogy a költő halála után mindössze kilenc esztendővel igazolták származását, amikor még friss volt az emlékezet és a Petőfi-tisztelet romantikája sem csábított még valótlan állításra. Az első pozitív eredményhez, a festő személyének megállapításához, a kis képecske önmaga segített. Az alföldi részlet, a hátrafutó széles út, gémeskút és a tájba rajzolódó dombocskák bájos-esetlen kontúrja együttes hatásában igen szerény, de hangulata és részletei mégis beleivódnak emlékezetünkbe. így azután Orlai Perrich Soma: „Petőfi Mezőberényben" című olajfestményének csizmás változatán a falra festett alföldi tájkép — ez a „kép a képben" —, a megtévesztőén hasonló széles földúttal, a gémeskúttal és a horizontra rajzolódó kis domb kontúrjával, az alföldi róna közös hangulatával, az égbolt és föld arányával, nem utolsósorban egyező ecsetkezelésével, méretével és keretével hirtelen ismerősnek tűnt fel. Rokonságuk vitathatatlan. Az alkotót, Orlai Petrich Somát, ezzel már megállapítottuk, és így az unokatestvér-művész személye 3 CSENGERYNÉ NAGY ZSUZSA és BERTALAN VILMOS munkája.