V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)

MARTINKÓ ANDRÁS: Alkotásmód és kronológia

nyugodott le, mielőtt Vácra értek, a vers három számbajöhető keletkezési ideje közül (1847. júl. 1., 1847. dec., 1848. febr.) csakis az 1847. decemberi dátum esetében igaz. A magam részéről ki merem jelenteni: ha napra és tájegységekre lebontott meteorológiai feljegyzések lennének 1842—1849-ből, jó néhány tucat Petőfi-versnek napra pontos születését, keletkezését tudnánk megállapítani. Ve­gyünk példának olyan közönséges időjárási jelenséget, mint az esőt, vagy a havat. Az Ereszkedik le a felhő . . .-bői arról értesülünk, hogy Csekén, 1846. október 1—6-a közt valamikor egy éjjel „Záporeső csak úgy szakad". Pontos, Csekére vonatkozó korabeli meteorológiai feljegyzés birtokában napra meg­mondhatnék, melyik éjjel volt szakadó őszi záporeső. Mert hogy volt, hogy Petőfi állítása nem kitalálás, az bizonyos. Lám csak, Koltón ugyanez év okt. 26-a és nov. 5-e közt ugyancsak őszi eső esik, de (szinte tudományos pontossággal leírva) másféle eső: reggeli és szitáló („Kellemetlen / Őszi reggel. / Kedvetlen, borús idő. / Hulldogál az / Elvirított / Őszi tájra az eső"). Ahogy az is bizonyos, hogy 1845. nov. 25.— dec. 31-e közt Szalkszentmártonban volt egy „Vad téli éj", amikor „Sűrű hópelyhek" estek, s azokat a „szélvész" ragadta (Téli éj), — csak azt kellene tudni, melyik éjjelen dühöngött (a megadott időhatáron belül) ez a hóvihar. Az „esős", „havas" versek példáját még szaporítani lehetne, és szapo­rítani lehetne más, évszakot vagy más kisebb időszakaszt meghatározó jelensé­gek (szél, dér, köd stb.) kronológiai felhasználhatóságát — megbízható korabeli időjárási feljegyzések birtokában. Például: még „1846. nov. 7—10"-nél is ponto­sabb dátummal szolgálhatnánk a Világoskék a csillagos éjszaka . . . kronológiá­jához, ha tudnánk: Koltón e napok melyikén volt ilyen novemberi éjszaka, s aránylag olyan enyhe idő, hogy éjjel is „Tárva, nyitva a szobámnak ablaka", a hold (a fogyó hold) hajnal felé „ballag lefelé" a hegy mögé, amikor: „Hajnalo­dik". — De nemcsak meteorológiai jelzések vannak. Vegyünk egy más példát: a Temetőben (állítólag) a gödöllői temetőben születik, 1843 augusztusában. A költő ilyen — semmi esetre sem kitalált — részletekről tudósít: halottnak harangoznak, új gödröt ásnak egy új halottnak, miközben „gyászhanga" kíséri a most eltemé­tendőt, — s ugyanúgy ez év decemberében Debrecenben is „Temetésre szól az ének", s a halottat „Itt viszik az ablak alatt". Nos, egy bizonyosra vehető: mindkét költemény külső kerete valóság, és ha a debreceni nyomorúságos lakás — a katolikus kórházhoz közel esvén — sok hasonló menetet láthatott is, Gödöllő akkor még elég kis település ahhoz, hogy (ha a vers valóban ott született) könnyen kideríthető legyen: 1843 augusztusában melyik napon volt temetés úgy, hogy már egy új sírt is kellett ásni. — A sok „ha" és feltételes mód után lássunk most már néhány példát arra, amikor a versben jelentkező szemlélet, látvány, a külső világra való utalás, sőt egyáltalán a kép- és hasonlat konkrét eleme segít vagy egyenesen kényszerít az eddigi kronológia helyesbítésére, vagy legalábbis egy-egy cikluson belül ponto­sabb kronológiát tesz lehetővé. Mindjárt az egyik első nagy Petőfi-versben: a Hazámban címűben az elénk és — ami fontosabb — a külföldről vagy a „távol­ból" haza (azaz a Kiskunságba) lépő költő elé táruló látvány: az „Arany kalásszal ékes rónaság, / Melynek fölötte lenge délibáb / Enyelgve űz tündér játékokat" — nem lehet (1842-ben) októberi látvány. A vers korábban született, mégha szöveg­szerű leírása esetleg valóban később történt is meg. (Ahogy bárki nyakát teheti rá, hogy az Alföld, a Pusztán születtem . . .-féle versek csak május-október közt keletkezhettek.) Vagy: ott van a Kecskemétre, „1843. március 14-e előtt"-re keltezett Jön az ősz, megy a gólya már... kezdetű vers. Lehet, hogy Petőfi a verset (melyet több más népdallal együtt 1843. márc. 14-én küldött el Bajzának)

Next

/
Oldalképek
Tartalom