V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
RÓNAY LÁSZLÓ: A Nyugat Petőfi-képe
RÓNAY LÁSZLÓ A NYUGAT PETŐFI -KÉPE Közhely azt emlegetni, hogy a Nyugat a modern irodalomeszményt akarta megvalósítani megjelenésétől kezdve. Ez a modernség egyszerre jelentette az új irodalmi áramlatok befogadásának képességét, a nyitottságot minden új iránt, s ugyanakkor a hagyományok nagyon kritikus, sokszor talán oktalanul is szigorú szemléletét. Amikor Ignotus Kelet népe című cikkében 1 meghirdette az új „honfoglalást" („S így van megírva, hogy égen és földön, tudásban, szépségben és munkában mindenütt honfoglaló legyen kelet népe"), s a magyar múlt jellemző törekvései fölött is szemlét tart, Arany János, Arany László és Vörösmarty neve mellett nem említi Petőfiét. Toldit, Hübele Balázst vagy a romantikus életszemléletet jellemzőnek érzi a magyarságra, de Petőfi magatartását nem. Ez az elhallgatás meg nem értés, az ellenszenvnek fel-felbukkanása, kendőzött vagy kendőzetlen megfogalmazása sokáig jellemzi majd a Nyugat Petőfi-képét. Hogy miért, arra vonatkozóan érdekes adalékot szolgáltathat Hatvány Lajosnak a Petőfi-könyvtár új köteteiről írott bírálatának néhány szava: „Sajnos Petőfi kortársai nem értették meg hivatásukat. A festők Petőfi külsejét, az írók pedig Petőfi benső képét hamisították meg : hol hős, hol örökvíg bohém . . . senki se követi őt élete vérpiros nyomán. A róla elnevezett irodalmi társaság is a vezércikkek ponyvapetőfijének cultusát terjeszti, nem is sejtve, hogy az eszményítésnek és anekdotizálásnak nincs többé helye a mi világunkban, mely Petőfi személyétől távol áll, eszményeiből kibontakozott, s ezért minden eddigi nemzedéknél elfogulatlanabbul, mint élvező és ítélő áll a művész elé". 2 Egyfelől hát az új irányzat ifjonti hevületből fakadó gőgje, másrészt a meghamisított s a hivatalos irodalompolitika által elrajzolt portré a magyarázata ennek az ellenérzésnek: az „önérzettől duzzadó" (Schöpflin Aladár jellemző szavai) ifjú nemzedék egyként szemben állt az akadémiai körök konzervativizmusával s a virágzó bulvár-irodalom közönségkultuszával is. 3 Petőfit mindkettő kisajátította magának: a nemzeti klasszicizmus halványává emelték az egyik oldalon, meghamisítva eredeti 1 Nyugat 1908. 1. 2 HATVÁNY LAJOS : Petőfi-könyvtár. Nyugat 1908. II. 1. 3 SCHÖPFLIN ALADÁR: A Magyar irodalom története a XX. században. Grill-kiadás.
