V. Nyilassy Vilma szerk.: 1823–1973 Petőfi (A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 10. Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1973)
KISS JÓZSEF: „Művész és költő!" — Petőfi megválása a pápai kollégiumtól
arról, hogy a tótos dialektusért, mint a Szózat elleni „szentségtörő merényletért" ítélték volna el (ahogyan ezt Jókai állítja), 68 sem a jegyzőkönyvben, sem Orlainak ezzel jól összeegyeztethető előadásában nincs szó. 09 De honnan támadhatott Petőfinek ez az ötlete? Azt hisszük, Egressy pápai repertoárja erre is választ ad. Mint láttuk, a jún. 15-én adott két egyfelvonásos egyike Kotzebue „Legjobb az egyenes út" c. vígjátéka volt. Ennek főszerepe Egressynek bevált, még kritikusellenfeleitől is elismeréssel emlegetett alakítása.' 0 Krumm Illés félszeg, pedáns figura, ki átlátszó ravaszkodásokkal próbálja egy özvegy papné kezét elnyerni, hogy így az elhunyt pap stallumába léphessen. Felsülése kacagtató jelenetek, személycserék, átváltozások, félreértések sorozatán át teljesedik be. Egressy az egykorú adatok szerint már első megjelenésével tapsvihart váltott ki. Mint Bajza, Egressynek egyébként szigorú bírálója írta: „Járás, mozgás, beszéd a legfinomabb vonásokig bélyegző, és a színész egyedisége annyira megtagadva, még hangja is annyira idegenszerűvé téve", hogy alig lehetett e görbe, sovány alakban Egressyre ismerni. 71 Egressy minden eszközt felhasznált, hogy egyénítse a figurát, s egy időtől kezdve „tótosan" formálta meg. Arcát is eltorzította: orrába tett hajtűkkel pisze orrot „varázsolt" magának, és jellegzetes tótos dialektusban beszélt. 72 Hogy már Pápán is így játszotta el Krumm Illés szerepét, arra a maga kezdetleges stílusában Zsigmondi B. is céloz: „Hangja, testalkata, állása, tagjártatása annyira szakasztott ügyetlen, pedánt (még megjegyzendő a hangkiejtései is úgy á-val beszélve), hogy festésznek csak őt kellene mintául használni." 73 Jókai — Petőfi kecskeméti fellépéseiről szólva — említi, hogy a költő is alakította ott ezt a figurát, s Jókai szerint ebben az „első nagy" szerepében „játéka nagy előnyét, tökéletes magyar zamatát" vesztette el azzal, hogy Egressyt utánozta, „tótos kiejtéssel adva a félszeg kandidátust". 74 Fekete Sándor joggal tette fel a kérdést: Hol láthatta Petőfi Egressyt ebben a szerepben, hol leshette el tőle ezt a fogást? S mivel erre nem kínálkozott kielégítő válasz, a legvalószínűbbnek mégis azt tartotta, hogy Petőfi a sajtóból szerzett tudomást Egressy új szerepfelfogásáról. 75 Most, miután tudjuk, hogy Petőfi Pápán láthatta, ill. hallhatta a „Legjobb az egyenes út"-ban idegenszerű a hangokkal beszélő Egressy— Krumm Illést, a dilemma a legtermészetesebb módon oldódik meg, s egyúttal a „Szózat" „tótos" szavalásának háttere is megvilágosodik. Egy további kézzelfogható kapcsolatot is látunk Egressy pápai szereplése és Petőfi kecskeméti színészi működése között, s ez a „Lear király", sőt talán, a „Hamlet" előadásához is fűződik. Azzal, hogy Petőfi is a „Lear király"-t választja jutalomjátékául, nyilvánvalóan Egressy pápai példáját követi. Mivel a címszerepre természetesen nem gondolhat, a bohócot (bolondot) választja, 76 de bizo08 JÖKAI MÓR: Petőfi mint színész. (1874.) Megtörtént regék c. kötet (Bp. 1897.) 90. 09 Ezt már BODOLAY GÉZA meggyőzően kifejtette (Irodalmi társaságok. Bp. 1963. 97—98). 70 RAKODCZAY: i. m. I. k. 161; PUKÁNSZKYNÉ: i. m. I. k. 131. (említi, hogy Egressy játéka a darabot „még a 60-as években is színpadon tartotta"); VAHOT IMRE Egressyről írt cikkében (Regélő Tárcája 1842. jún. 26.. 402) a Garrick- és Krumm Illés-alakításról szólva ezt mondja: „e két utóbbi szerepben annyira kiemelkedik szokott egyediségéből, hogy igen elváltoztatott testállása, arca és hangja miatt egyelőre alig lehet reá, t. i. Egressy Gáborra ismerni . . ." 71 RAKODCZAY: i. m. I. k. 191. 72 VÉRTESY JENŐ: A magyar romantikus dráma. Bp. 1913. 319; RAKODCZAY: i. m. I. k. 192. 73 ZSIGMONDI B. id. színi levelében, 1. 44. sz. jegyz. 7 / i JÓKAI MÓR: Petőfi mint színész. (1874.) Megtörtént regék c. i. m. 94. ' 75 FEKETE: i. m. 117. 70 Petőfi Sándor levelezése c. i. m. 19; az alakítás körülményeiről 1. FEKETE: i. m, 9G—110.
