Baróti Dezső - Illés László szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 9. 1971-72 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1972)

VEZÉR ERZSÉBET: Ady és a francia radikálisok

VEZÉR ERZSÉBET ADY ÉS A FRANCIA REPUBLIKÁNUSOK* A magyar negyvennyolcas forradalom az európai forradalmak láncreakciójában tört ki, legradikálisabb vezetői a nagy francia forradalom történetén és a francia utópisták teóriáin nevelkedtek;

1 a két ország fejlődésének eltérő vonásai következtében a magyar forradalom mégsem hasonlított a francia negyvennyolchoz; jellegében az olaszhoz vagy a lengyelhez állt közelebb. Magyarországon csaknem töretlen feudális rendet talált a forradalom, és a harc nemcsak ennek megszüntetéséért, hanem az önálló nemzeti államiság megteremtéséért is folyt. És ha a magyar forradalom a legtovább élesztette is a forradalmak lángját Európában, a polgári átalakulásnak csak a minimumát hajthatta végre. A Habsburg-házat detronizálta ugyan, de a köztársaság követelése még népszerűtlen volt mind a tömegek, mind pedig a nemesi liberális vezetők szemében. Kossuth előtt egy angol mintájú parlamentarizmus ábrándja lebegett a monarchián belül. A forradalom legkövetkezetesebb költővezére, Petőfi megírja ugyan fenyegető versét a királyok címére, de a republikanizmus vádja ellen még ő is mentegetőzni kénytelen. A köztársaság mint pohtikai követelés csak a XX. század tízes éveiben merül fel újra egy gyenge és tömegekre egyáltalán nem támaszkodó, intellektuelekből álló köztársasági párt megalakításával, mely a története folyamán oly sokfelé elágazó 48-as pártból származott.

2 Rövid működés után azonban ezt is betiltották, és csak az 1918-as polgári forradalom valósította meg az első magyar köztársaságot. * A III. Köztársaság századik évfordulóján, 1970. szept. 4-én és 5-én Orléans-ban, az orléans-i egyetem és a Péguy társaság rendezésében tartott, „L'Esprit Républicain" című kollokviumra készült előadás szövege. 1 Petőfi és társainak olvasmányairól 1. LUKACS Y SÁNDOR: Petőfi és Cabet. ItK 1966. 3—4. sz., valamint PÁNDI PÂL: „Kísértetjárás" a magyar irodalomban (1830—1843). MTA I. Oszt. Közi. 25. (1968. 211—249.) 2 Nagy György volt függetlenségi párti képviselő 1911-ben alapította meg a magyar köztársasági pártot, és indította meg a Magyar Köztársaság c. havi folyóiratot. Mindkettőt 1913ban betiltották.