Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
MEZŐSI KÁROLY: Petőfi és Czakó Zsigmond
Collegium" élére 6000 Ft évi fizetéssel. 56 Mindenesetre ez is alátámasztja az írók akkori anyagi helyzetéről Czakó Zsigmond halála alkalmával tett megállapítást, hogy „nálunk mindenre előbb vannak tízezrek, mint egy szegény költő számára 50—60 pengő forint". Még hozzá a Honderű jellemezte így kora viszonyait és az írók helyzetét. 57 Érdekes egyezés, hogy Petőfinek is éppen akkor, 1846 májusában támadt a pesti cenzúrával heves összetűzése, amikor Czakó Zsigmondnak A Leona c. tragédia miatt. A DomsödÖn 1846. május 22-én írt Levél Várady Antalhoz c. vers nyomán, amelyet Petőfi kiadás végett a cenzúrához benyújtott, már a következő napokban elment Bécsbe a kémjelentés és információ Petőfi forradalmi jelleméről. Bár ez még azt írja, hogy „a költői művek ugyan rendszerint kevésbé veszélyesek", Petőfi politikai törekvései miatt ezek „mindenesetre figyelmet érdemelnek". 53 A bizalmas információk megtárgyalásáról vezetett jegyzőkönyvbe ugyanekkor már az is belekerült, hogy Petőfi „egyénisége alapján rendkívül veszélyesnek mutatkozik, s az Ausztria elleni izzó gyűlölet és a szabadság túlfeszített eszméje képezik jellemének gyökerét". 59 V. Ahol Petőfi és Czakó útjai elváltak Mint ahogy Petőfi tudott arról, hogy az ellene támadó kritika hátterében az ő eszméit, törekvéseit éberen figyelő besúgók, cenzúra és politikai hatóságok állnak, ezek akarják őt megsemmisíteni, a Leona miatt támadt felháborodás igazi okáról, az államhatalmi szervek intézkedéseiről Czakónak is lehettek értesülései. Hogy végül is a halálba menekült, abban ennek a politikai üldözésnek is része lehetett. Petőfi lelkét megedzették a kritika és a harcok, Czakónak elvették az életkedvét. Innen származott az, hogy az egyiket a szabadságharc vértanújának, a másikat csak az irodalomtörténet mártírjának tekinthetjük. 56 o. Lt. Magyar Kancellária levéltára, Protocollum et Index Politico-Praesidiar. Actorum anni 1847. — Fizetésének megállapításáról a császár határozata 1847. dec. 27-én kelt. CZECH JANOSt (1798—1854) 1840-ben nevezte ki V. Ferdinánd az újonnan felállított „Könyvvizsgáló Bizottmány" ülnökévé, s utána mindjárt nemességet adományozott neki. Tudós ember, ügyvéd volt, 1832-től a M. T. A. tagja, Győr város történetírója, országgyűlési követe. Történelmi és oklevéltani tanulmányai mellett két kódex (Czech-kódex és Érsekújvári kódex) felfedezése fűződik a nevéhez. Ld. FERENCZY-DANIELIK: Magyar írók. Életrajzi gyűjtemény, Pest, 1856. és SZINNYEI: Magyar írók élete és munkái. Bizonyára a Leona-üggyel is összefüggött, hogy a bécsi politikai szervek a magyar cenzúra ügyével 1847-ben elég sokat foglalkoztak. (Allgemeines Verwaltungsarchiv, Wien levéltári anyagában pl. EGRESSY GABOR: Színpadi képmásolatok c. cikkének eltiltása: „rendezett állomány viszonyaival össze nem egyeztethető elvek" miatt. — Ungarische Zensurverzeichnisse, 1847. ZI. 4082/1847. — „Einrichtung eines Zensureollegiums", H. 109/1847.) 57 1847. dec. 21-i sz. 496. 1, 58 TÁBORI KORNÉL: Kémjelentések a legnagyobb magyar költőről, Az első kémjelentés a költőről c. fejezet. — Tolnai Világlapja 1923. jan. 10. — A jelentés végén a „nagyon exaltait" Petőfire javasolja, hogy „a legéberebb szemmel figyeltessék". A jelentés Budán, 1846. május 28-án kelt. 59 ,, . . .seiner Individualität nach, äusserst gefählich erscheint, und mit einem tieferen Charakter einen glühenden Hass gegen Österreich, und die überspanntesten Ideen von Freiheit besitzt." — Informations-Protocolle. — Ungarisch Siebenbürgische Section. Sitzung vom 23 Juni 1846., österreichisches Staatsarchiv, Wien, Z. I. P. Ung. Sieb. 1846. 1—19. — E jegyzőkönyvmásolatok az O. Lt.-ban österreichische Staatskanzlei, I. 59. Informationsbüros.
