Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)
SZEKERES LÁSZLÓ: Torockó regénye
TOROCKÖ REGÉNYE Jókai forráshasználatához* SZEKERES LÁSZLÓ 1876—77-ben írta Jókai a torockói bányászokat glorifikáló Egy az Isten c. regényét. A kormánypártivá lett írónak erre a művére — miként Az élet komédiásain^ az Enyim, tied, övére és a Szép Mikhálrs. — az 1875-i pártfúzió nyomta rá bélyegét. Az Egy az Isten lapjain látványos képekben jelent meg az 1848-i római forradalom, s a Torockó környéki polgárháború véres drámája. A forrongó Itáliába és a festői Erdélybe kalauzoló regény a remzetiségi megbékélés jegyében fogant. Jókai azért küzdött, hogy a Kárpát-sarok művelt és gazdag népek békés hazája legyen. Azért vetett fényt a múlt tragikus eseményeire, hogy visszariasszon a bosszútól, a nemzeti megtorlástól. Fátylat akart borítani a szomorú emlékekre. Manassénak, a főhős nevének az ószövetségi jelentése: elfelejtő. A hiteles históriai adatok birtokában megelevenedett Jókai előtt a szörnyű múlt, mégsem a valóság felderítésére törekedett. A jelenben akarta óvni a nemzetiségi békét. A nemzetiségi viszály véres drámájában a békés hazafiak arattak diadalt. A román Ciprianu és Zenóbia, ill. a székely Adorján família 1848-i tetteiben már benne rejtőzött a kölcsönös megbecsülés, a nemzetiségi béke felnagyított lehetősége, a boldog jövő. A romantikus szerelemmel átitatott regény egyaránt harcolt az egyházi és a császári önkény ellen, s a társadalmi haladás zálogaként hirdette a békéiépítő munkát. Jókai szócsöveként leplezte le az Egy az Isten főhőse a római egyház törvénnyel óvott immoralitását, s a büszke Bécs sima szavú politikusainak hitványságát. Az unitáriusok bajnokaként mentette meg fiatal szerelmesét a paragrafusok és az üldözők harapófogójából az élet számára. Az unitárizmus őszinte melegsége felülmúlta a nagystílű szertartásokat celebráló katolikus egyház fenséges ridegségét. Mozgalmas jelenetekben bélyegezte meg Jókai a pápai konzervativizmust, s a modern felfogást pártolta a "polgári házasság vitájában. * Jelen cikk a kritikai kiadás eredményeinek felhasználásával bizonyos mértékig választ igyekszik adni azokra a kérdésekre, amiket Rédey Tivadar a JÖKAI ËS A TÖRTENELEM c. tanulmányában 1925-ben felvetett: „Jókai műveiben a valóságelemek nyomós érdemét még a jövő irodalomtörténészei kötelesek igaz mérlegre vetni régibb kritikánk a valószínűtlen túlzások ,bűnét' egyoldalúan előtérbe állító ítéletével." {Századok 6.)