Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

JENEI FERENC: Beniczky Péter és a manierizmus

szókon, a vers bőbeszédűre sikerül. A barokk költő nem is tud mit kezdeni a Balassi-vers zeneiségével, rímjátékával, mondanivalóját nem tördelheti, nem aprózhatja el, számára mondanivalója kifejtésére a hosszú verssorok kellenek, ezért lesz a barokk versformája a felező-tizenkettes. (Milyen felemás hatást kelt Liszti László ,,Magyar Mars"-ának epikus mondanivalója a Balassi-vers lírai versformájában.) A bőbeszédűség, a tartatlom és forma arányainak megváltozására jó példa ,,Mikor a szerencse fel emel valakit" kezdetű verse. A mondanivaló lényegét a következő szakaszban adja. Szerencse kerekin azért oko&san üly, tündér változásán hogy meg ne szégyenüly, mikor rád mosolyog, mások kárán tanuly, biztatása után vakmerőn ne lodúly. (M. R. 108. 1.) Kétségtelen az, hogy Beniczky verse megfordult Faludi kezében és hatott rá a „Forgandó szerencse" írásakor. Azonban Faludi verse, minden rokokó játékossága mellett is tömörebb Beniczkyénél. A képek halmozása elveszi az idézet és a vers lényegét nyújtó szakasz epigrammatikus tömörségét. A képek halmozása Beniczky stílusának másik tulajdonsága. Éktelen életért, Sok boszszu üzésért Fel talál te haragod Ha aszszu kóroján S el- hervadt virágján, Nem könyörül jo voltod. * Jaj fülem csendülő, Mint réz tárgy pendülő S' rettentő hirem jutott Szivemet rut féreg Rágja mint a' méreg Mely épségemben rontott. Mint viz jeges zajjá Hogy partot szaggattya Én is ollyá jutottam. Rothatt fekélyekkel, S' fene ötte sebbel Rakva szivem, és testem Mint arany a tűzben Tisztuly büntetésben, Hogy vehesd jutalmidat. Mint abronts hajlása, Kék égnek állása Környül vert javaival.