Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

LENGYEL DÉNES: Az irodalom helyi hagyományai

AZ IRODALOM HELYI HAGYOMÁNYAI LENGYEL DÉNES Múzeumunk feladatkörének jelentős része az irodalom helyi hagyományainak gyűjtése, őrzése és népszerűsítése. Az intézményt létrehívó rendeletben (1954) ezt olvassuk: „Gyűjti és megőrzi a magyar irodalom emlékeit. Segítségükkel tudományosan feldolgozza, és szemléltető módon megismerteti a magyar irodalom hagyományait. Gondoskodik a jelenkori magyar irodalom muzeális anyagának összegyűjtéséről/' A gyűjtés, a megőrzés és a szemléltetés itt általánosságban szerepel, egyaránt vonatkozik a helyi és az országos hagyományokra. Nehéz feladat lenne a hagyományok teljes elkülönítése egymástól, mert ugyanaz a dokumentum egy időben lehet helyi hagyomány és a költő életrajzának szerves része. Ezért nem is törekszünk a helyi és az országos jellegű hagyományok elválasztására, ehelyett a helyi hagyományok gyűjtésének, megőrzésének és szemléltetésének néhány módszerét világítjuk meg. A szülőház, az otthon, a dolgozószoba minden apró tárgyával, a kézirat, a muzeális értékű fénykép vagy portré a költő emlékét őrzi, személyiségéhez tartozik, ezért gyűjtőkörünk szerves része. Ezeket vásárlás, ajándékozás útján megszerezzük, vagy a szükséghez képest védetté nyilvánítjuk. A megszerzett muzeális anyagot tudományosan feldolgozzuk, hogy a kutatók tájékozódását megkönnyítsük és a kiállítási munkát lehetővé tegyük. A megőrzés bonyolult feladat: a kéziratokat borító (pallium) és páncélszekrény őrzi, s kiállításokra csak másolatokat helyezünk, hogy a napfénytől megőrizzük őket. A bútorok és az emléktárgyak restaurálásáról gondoskodunk. Az irodalom helyi hagyományait fővárosi és vidéki emlékházakban, emlékszobákban kiállításokon mutatjuk be. Az emlékkiállítások hálózata külön cikket érdemel, itt csak néhány szempontra hívjuk fel a figyelmet. A Petőfi Társaság egykori kiállításain egymás mellett álltak a dokumentumok, s a közönség egy-egy tárgyban gyönyörködött, azt őrizte meg emlékezetében. Múzeumunk kiállításain a költő életpályáját szemléli a közönség, gyakran a pályának azt a szakaszát, amely éppen az emlékházhoz fűződik. Különös sikere van azoknak a helyi kiállításoknak, amelyek a költők, írók egykori környezetét híven őrzik, tehát ahol az eredeti berendezést szemléltetjük. Elég, ha itt a balaton-