Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

KISS JÓZSEF—MIKLÓS DEZSŐ: A "második inas"-tól a "könyváros"-ig

A „MÁSODIK INAS"-TÖL A „K Ö N Y V Á R O S"-I G Petőfi szerepei a székesfehérvári színpadon KISS JÓZSEF —MIKLÓS DEZSŐ A Dunántúli Ref. Egyházkerület pápai könyvtárában, mely Petőfinek, az egykori pápai diáknak több eredeti kéziratát és egyéb értékes emlékét őrzi, 1968-ban állandó Petőfi-kiállítás nyílt. Ennek sok kisebb-nagyobb újdonsága közül kétségkívül a legérdekesebb az az 1842-ből való. 9 darabból álló eredeti színlapsorozat, amelyen a költő hajdani színészneveit: a Rónait (Rónay alakban) és a Borostyánt fedezhetjük fel. Ezek a színlapok tudtunkkal unikumok, s a Petőfi-irodalom még egyikükről sem tett említést. Olyan színlapot, amely a költő föllépéséről adott hírt, mindössze kettőt ismertünk eddig, de későbbieket: Debrecen, 1844. jan. 15: Velencei kalmár (Marokkói herceg: Petőfi úr) és Pest, 1844. okt. 12: Szökött katona (Egressy jutalomjátéka volt a Nemzeti Színházban, melyen Petőfi Gémesi nótárius, illetve iparlovag szerepét alakította). Ezeken kívül, ami a szerepeket illeti, okvetlenül hitelesnek kell elfogadnunk a költő levelezésében említett adatokat: a Lear király bohócát, Tornyayt Nagy Ignác Tisztújításaban és Warningot Ducange Harminc éves kártyás (Harminc év egy játékos életéből) c. darabjában.

1 Ez összesen 5; tehát Petőfi egykorú adattal igazolható szerepeinek köre az új lelet révén jelentékeny mértékben bővül. A színlapokat az a társulat adta ki, amely Szabó József és Török Benjámin igazgatása alatt 1842. okt. 16-tól 1843. január elejéig Székesfehérváron működött. Petőfi, aki eredetileg tanulmányai folytatására készült, s 1842. október végén Pápára érkezett, néhány nap múlva másként határozott: a Bakonyon át Székesfehérvárra gyalogolt és a társulat tagja lett; az is maradt nemcsak ott, hanem Kecskeméten is, egészen 1843. április elejéig. Székesfehérvári működésének történetét — egész vándorszínész pályafutásának részletes rajza keretében — legújabban Fekete Sándor dolgozta fel.

2 Minden korábbi kísérletnél alaposabb, lényeges, új mozzanatokban és eredményekben gazdag képet ad erről a pályaszakaszról: itt találjuk meg először a társulat — nov. 20-áig terjedő — műsorát, egykorú Játékszíni Zsebkönyvüknek Rexa Dezsőtől készí1 L. PETŐFI SÁNDOR levelezése. Bp. 1964. 19., 24. 1. 2 FEKETE S.: PETŐFI, A VÁNDORSZÍNÉSZ. Bp. 1969. Akadémiai K, 219 (1) 1. (IRODALOMTÖRTÉNETI FÜZETEK 64. sz.) — 35—67. 1.: III. SZÉKESFEHÉRVÁROTT.