Baróti Dezső szerk.: A Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 8. 1969-70 (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1969)

SZEKERES LÁSZLÓ: Torockó regénye

Írónk bizonyos szempontból a hírneves ókori Zenóbiától kölcsönzött jellemvonásokat Ciprianu lányának. Zenóbia Odenatusnak, Palmira királyának a felesége júnói külsejű, férfias, eszes és művelt asszony volt, aki nemzetségét Cleopatrától származtatta. Cagliari Jeromo herceg, az ősz hajú gavallér passzív, de intrikus diplomata az Eynatten-panama szereplőinek köszönhette létét: a bécsi politikai bűnök sima modorú megtestesítője. Adorján Anna lett a menyasszonya és áldozata a Torockóról származott váltóhamisítónak, a csábító tekintetű Vajdár Benjáminnak, aki az oltár elől szökött a bécsi kalandok világába.

34 Jókai néprománcként írta le a torockói Zsakó Rozália és udvarlójának a történetét A jegygyűrű című, Torockón hallott anekdotában,

35 amely ötletet adhatott Anna és Vajdár kapcsolatának megrajzolásához 30 Számos történelmi nevet szerepeltetett, hogy ezzel is hitelesítse mondanivalóját: IX. Pius, Rossi, Durando, Avram Jancu, Basta, Tyok Tódor, stb. Hasonló célt szolgáltak a hiteles földrajzi nevek és a történelmi események. Források Életrajzában vallotta Jókai: „akármerre járok az országban, a jóakaróim mindenütt elém hozzák azokat a hagyományokat, amik vidékükhöz vannak kötve".

37 Az erdélyiek ugyancsak kitettek magukért. Készséggel mutatták be országrészük természeti szépségeit, históriai és etnográfiai nevezetességeit. Lehetővé tették, hogy minél több személyes élményt gyűjtsön Jókai. Megismertették a föld népével. Tanulságos összejöveteleket szerveztek számára. Felvilágosításokkal, tudományos adatokkal egészítették ki tapasztalatait. Főleg a szabadságharcos mondák és helyi hagyományok világába kalauzolták hozzáértéssel. Jókai mindig „sok értékes adatot és ihletet talált Erdély földjén". Az Egy az Isten zárófejezeteként tekintélyes magyarázó jegyzetet csatolt a felhasznált forrásmunkákról. Alig van regénye, amelyben olyan nagy apparátust sorakoztatott fel, mint itt. Elsősorban azokat a részeket dolgozta fel körültekintő gonddal, amelyek Erdély földjén játszódtak. A kortársak közül először Kőváry László volt Jókai lelkes és sokoldalú Erdély-tolmácsolója. „Ismerte Erdélynek minden kövét, fűszálát, mondáit és történetét. S Jókai keresve sem találhatott volna nála hasznosabb és megfelelőbb Ciceronét" — írta Kristóf György a Jókai napjai Erdélyben c. tanulmányában.

38 Kőváry számos erdélyi históriára hívta fel Jókai figyelmét nemcsak műveiben, de a köztük fennálló szoros baráti viszony révén személyes érintkezéseik alkalmával is.

39 Szentimrei Jenő említette, hogy az „Egy az Istenhez az inspirációt ugyancsak könyvekből merítette Jókai. Orbán Balázs Torockóról készült, színekben 34 Vajdár élő modelljei közé tartozhatott az erdélyi származású Vida Károly, az osztrákbarát újságíró. 35 Üstökös 1876. okt. 14. 42. sz. 496. 36 Annával rokon az EGY MAGYAR NABOB Fannija, a KÁRPATHY ZOLTÁN Kőcserepy Vilmája, akiket Asztalos Etelkáról mintázott Jókai. 37 A Jókai-jubileum és a Nemzeti Díszkiadás története. Bp. 1898. 121. 38 Kolozsvár 1925. 39—40. 39 TABÊRY GÉZA ÉS INCZE ERNŐ i. m. 84.